A görög Pavlopetri városa több mint 5000 éve, a tenger mélyén rejtőzik, ámulatos mediterrán utcácskáival és családi házaival, amelyek apró ablakokkal és színes virágokkal vannak körülvéve. A búvárok által felfedezett helyszínen gondosan megépített utcák, agyag poharakban csillogó bor és vidám, imádkozó emberek képe elevenedik meg. Itt, a Peloponnészoszi-félsziget déli részén, az ókorban a mindennapi életet a munka és a politika éppúgy határozta meg, mint a szórakozás és az ünnepségek.

A város élei jól megtervezett utcák mentén helyezkedtek el, ami a város struktúrált rendezésére utal. A házak többsége több helyiséggel rendelkezett, így alkalmas volt alvásra, főzésre és élelmiszer tárolására. A központi terek a családi élet színtereiként szolgálhattak, ahol az emberek vendégeket fogadtak, beszélgettek, illetve pénzügyi ügyeket vitatták meg.

A környező földeket valószínűleg olíva- és gabonatermesztésre használták, míg a kedvező éghajlat a híres görög olívaolaj és bor előállításának is kedvezett. A helybéli halászat, amely a tenger közelsége miatt jelentős szerepet játszhatott az élelmezésben, szintén fontos gazdasági tevékenység volt.

Pavlopetri kikötőként is szolgált, így kereskedelmi központként is szerepelt a félszigeten. Csodálatos kerámiák, színes textíliák és távoli területekről érkező értékes fémek cseréltek gazdát a városban.

A víz valószínűleg több szakaszban, földrengések és tengerszint-emelkedés következtében öntötte el a várost, amelynek lakói az i.e. 1100 körüli időszakra már elhagyták otthonaikat. Pavlopetri megmaradt, víz alatti világát először 1967-ben fedezte fel Nicholas Flemming brit tengerkutató, majd 1968-ban egy brit régészcsoport elkezdte részletes feltérképezését.

2009-ben a kutatás új irányt vett, amikor a Nottingham Egyetem vezetésével nemzetközi csapat érkezett a helyszínre, és modern technológiai eszközökkel próbálták meg rekonstruálni a várost. Az ősi utcák és házak alaprajzai a digitális 3D-modellek segítségével elevenedtek meg a búvárok előtt, akik ámulatba estek a látványtól.

A Pavlopetri víz alatti romvárosa egyedülálló példája az ókori civilizációk lenyűgöző örökségének és arra emlékeztet bennünket, mennyire izgalmas lehet a múlt felfedezése.