A biológiai kor egy új dimenziót nyit meg az orvostudományban, hiszen nemcsak a tényleges életkorunkat, hanem a sejtek és szervek állapotát is tükrözi. Ezzel a módszerrel pontosabb képet kaphatunk a betegségek kialakulásának kockázatairól, és lehetőség nyílik az orvosi kezelések testreszabására. A biológiai kor meghatározására irányuló kutatások közül kiemelkedett a HAM-index (Healthy Aging Metabolic), amely 68%-os pontossággal képes megmondani a biológiai életkort. Ezen teszt segítségével fiatalabb felnőttek, például harmincévesek körében is felmérhetjük a biológiai kor aspektusait, ami lehetővé teszi az életmódbeli változtatások időben való bevezetését, ezzel lassítva az öregedési folyamatokat.

A biológiai életkor mérése során figyelembe kell venni a szervezet funkcióit és a sejtek, szövetek állapotát is. Érdekes, hogy két azonos életkorú ember biológiai kora eltérő lehet, amit leggyakrabban a DNS-metilációval határoznak meg. Ez a kémiai folyamat hatással van a gének sejtszintű megjelenésére, ám az agy védelme miatt ez a módszer nem alkalmazható. Az agykutatás eddig azt mutatta, hogy az agy 22 éves korra éri el a csúcsot, ezt követően pedig a gondolkodás lassulásának jelei, például a vizualizáció és logikai képességek romlása figyelhető meg 27 éves kortól. 37 éves korra a memória folyamata is sérülhet, de az általános műveltség egészen 60 éves korig növelhető.

Legújabb fejlesztések között szerepel a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatóinak nem invazív módszere, amely ötvözi az MRI-vizsgálatokat és a mesterséges intelligenciát. Az AI segítségével több ezer agy MRI-vizsgálatát elemezték különböző életkorú és eltérő agyi állapotú embereknél. A kutatás eredményeként sikerült egy adatbázist létrehozni, amely alapján képesek vagyunk megbecsülni egyénileg az agy biológiai korát. Habár a módszer már képes megmutatni, hogy hány éves az agy, még nem tudja előre jelezni az öregedési folyamatok sebességét, ez pedig komoly kihívásokat jelent a jövőbeli kutatások számára.

A kutatócsapat felnőtteken tesztelte a fejlesztett modellt, ami 104 egészséges és 140 Alzheimer-kóros páciens adatait tartalmazta. Megállapították, hogy az agy öregedésének sebessége szoros összefüggésben van a kognitív funkciókkal. Tehát azok, akiknél gyorsabb agyi öregedés volt megfigyelhető, nagyobb valószínűséggel küzdöttek memóriazavarokkal is. A mesterséges intelligencia segítségével korai jeleket lehet azonosítani a kognitív hanyatlásra, ami segítheti az orvosokat a legmegfelelőbb kezelések kiválasztásában. Ezen kívül a genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők együttes hatását is jobban megérthetjük az agy öregedésére.