Új mérföldkő a lakosság befektetési alapjainál

A tavaly november végi adatok alapján a lakossági megtakarítások között továbbra is kiemelkedően teljesítenek a befektetési alapok, olyan mértékben, hogy új rekordot értek el: november végére már meghaladta a 11 000 milliárd forintot az itt tartott megtakarítások állománya, ami azt jelenti, hogy az első 11 hónapban több mint 2250 milliárd forinttal növekedett a befektetési jegyek állománya.

A második legnagyobb állományváltozás az állampapírokhoz kötődik, közel 1400 milliárd forinttal, de a bankbetétek sem maradnak le sokkal, a harmadik helyen 1178 milliárd forinttal szerepelnek.

Érdemes megjegyezni, hogy novemberben az állampapírokba érkezett a legtöbb friss megtakarítás, közel 250 milliárd forint, míg a befektetési alapok 105 milliárd forintot vonzottak be. Azonban a számok csalóka mivoltát jelzi, hogy a piaci tranzakciós adatok magukban foglalják az állampapírok felhalmozott kamatát is, így várhatóan az idei évben jelentős kilengésekkel találkozunk a prémium állampapírok esetében.

A gyenge értékesítési adatok is azt mutatják, hogy a megugró novemberi tranzakciós adatok mögött inkább a magasabb felhalmozott kamatok állnak, semmint a fokozódó lakossági kereslet.

Az állampapírok esetében említést nyer, hogy létezik különbség a piaci értéken számolt állomány és az MNB által közölt névérték statisztikák között. Míg a piaci állomány 1400 milliárd forinttal nőtt novemberig, addig a névértéken kért adatok szerint ez a növekmény csak 1250 milliárd forintot mutat.

A különbség magyarázata, hogy a piaci állomány (és tranzakciós adat) tartalmazza a felhalmozott kamatot is, míg a névértékes adat a nettó állományt tükrözi. Azaz a friss pénz beáramlása és a kamatok újrabefektetése mellett a visszaváltásokat is magában foglalja.

Ez esetben a nettó állományváltozás 1250 milliárdjának megjelenítése azt jelenti, hogy a lakosság nettó kereslete körülbelül 150 milliárd forinttal marad el a piaci tranzakciós adatoktól a tavalyi év novemberéig bezárólag. A friss pénzbeáramlás illetve a kamatok újrabefektetése szempontjából nem tudni, hogy mekkora szerepet játszanak a fennmaradó különbség növekedésében. Az viszont biztos, hogy ez a különbség az utóbbi hónapokban folyamatosan nő, és már olyan adatokat láttunk, amikor a névértéken számolt állományváltozás elmaradt a piaci értéktől.

Mi a helyzet a bankoknál?

Mint arról korábban is beszámoltunk, a bankok az állampapír vásárlásért cserébe lefelezhetik az extraprofitadóját, ehhez az állampapír-állományukat a csökkentés mértékének legalább a tízszeresével kell növelniük 2023 első négy hónapja és 2024 első tizenegy hónapja között, napi átlagban.

A piaci értéken nézett teljes állampapír-állomány jelentősen nőtt a bankoknál, 2023 első négy hónapja és 2024 első tizenegy hónapja között körülbelül 920 milliárd forintot tesz ki. A legfrissebb adatokból azonban kiderül, hogy névértéken enyhén mínuszban van a változás ugyanebben az időszakban. Az extraprofitadó-rendelet értelmében pedig a névértékes állományváltozást kell figyelembe venni a bankoknak, ha csökkenteni akarják az extraprofitadót. Ez alapján elképzelhető, hogy tavaly nem sikerült nekik a mutatvány, de a pontosabb számokat majd a negyedéves eredménystatisztikákban fogjuk látni.

A külföldiek kezében a legtöbb magyar államadósság

Ha a teljes tortát nézzük, továbbra is szembetűnő a bankok növekvő részesedése az államadósság finanszírozásában, novemberben meghaladta a 22%-ot ez a szint. Mindeközben a lakossági részesedés 27,6% közelébe apadt, míg a külföldi szereplők részesedése meghaladja a 31%-ot.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a magyar állampapírok iránti kereslet folyamatosan változik, és a nemzetközi befektetők szerepe egyre fontosabbá válik a hazai piacon.