Az elmúlt években egyre több hír látott napvilágot a Börzsönyben történő aranybányászatról, amelynek főszervezője Varga István, egy mernök és közgazdász, aki folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt a projekt aktuális állásáról. Varga szerint a hegység olyan egyedi aranykészleteket rejthet, amelyek elegendőek lennének a magyar államadósság teljes törlesztésére, ha kitermelésre kerülnének. Az ő története azonban számos hiteltelenné váló részletet tartalmaz, mint például rejtélyes gyilkosságok és összeesküvés-elméletek.

Varga gyakori találkozókat folytat a jegybankkal illetve a kormánytagokkal, köztük Orbán Viktorral is, és rendszeresen hirdeti terveit a médiában. Részvénykibocsátást tervez, amellyel a projekt finanszírozására kíván pénzt gyűjteni. Az MTA kutatói is kénytelenek voltak kijelentést tenni a börzsönyi aranybánya ötlete kapcsán.

Történelmi háttér

A Börzsöny környékén a múltban valóban zajlott bányászat, hiszen a terület a középkor óta ismert volt érceiről. Már a 11. században is érkeztek bányászok Bajorországból, akik a helyi ércek kinyerésével foglalkoztak. A bányászat virágzása a török hódoltságig tartott, mivel 1439-ben II. Albert király bányavárosként nyilvánította Nagybörzsönyt.

A legújabb bányászati kísérletek 1950 és 1980 között történtek, ám a közelmúltban csak Varga István próbálkozik a hűtött aranykészletek kinyerésével. Jelenleg még Magyarországon sincs olyan aranybánya, amely folyamatosan működne. A globális aranytermelés ma rendkívül koncentrált, a világ vezető aranytermelői között Kína, Oroszország, és Ausztrália állnak.

A megdöbbentő számok

Varga kommunikációja szerint a Börzsöny 9000 tonna aranyat és egyenlő mennyiségű ezüstöt rejthet, ami a projekt becslése szerint 720 milliárd euró értékű nemesfém. A kutatásai azonban évek alatt sem bizonyultak hitelt érdemlően bizonyítottnak, mivel a geológusok többsége kétségesen viszonyul a geoscan technológiához, amelyet Varga szintén emlegetett.

A tudósok többsége szerint a köztudatban elterjedt aranybányászat koncepciója még nem elég megalapozott, ráadásul a Bányászati és Földtani Szolgálat talált már bizonyítékokat a környezeti hatásokra, amelyeket az instabil állapotban lévő területen egy esetleges bányászati tevékenység okozhat. Az MTA által megfogalmazott kritikai megjegyzések között szerepel, hogy a feltérképezéshez szükséges kutatások még nem történt meg, ami tovább növeli a megvalósítás körüli bizonytalanságot.

Jövőbeli kilátások és aggodalmak

A projekt jövőjével kapcsolatban továbbra is sok a kérdés: Varga reméli, hogy a Börzsöny körüli terület bányászati szempontból is gazdaságosan kiaknázható lesz, de a természetvédelmi szempontok miatt egy kivitelezést sokszor nem tartanak fenntarthatónak. Varga meg van győződve arról, hogy jelentős kincsek rejtőznek a Börzsönyben, és hogy ezen kincsek hasznosításával jelentős gazdasági kiteljesedés érhető el, amely szelídíthet egyéb társadalmi és gazdasági problémákat.

Varga István nemcsak a bányászati tevékenységet szeretné megvalósítani, hanem egy helyi egyetem alapításában is tervbe vette, ahol geológusokat és szakembereket képeznénk. A Börzsönybeli aranykérdés tehát nemcsak a bányászati szektor jövőjét érinti, hanem a régió fejlődését és a környezettudatosságot is. Az elkövetkező évek meg fogják mutatni, hogy a Börzsöny kincsei kitudódnak-e a föld alól, vagy csupán egy újabb vágyálom marad.