Marcel Ciolacu, Románia miniszterelnöke csütörtökön a RePatriot Summit elnevezésű, a külhoni románokat megszólító üzleti konferencián beszélt a román emigráció hatásairól. A rendezvény célja, hogy a külföldön élő román üzletemberek és cégvezetők találkozhassanak potenciális romániai partnerekkel.

Ciolacu kiemelte, hogy 2008 és 2022 között több mint 3 millió román emigrált, a pontos számok azonban nem ismertek, így az elemzők különböző becslésekkel dolgoznak. Ha figyelembe vesszük a Moldovából emigrált 1,2 millió embert is, akkor a kintlétüket választó románok száma már elérheti a 6,5 milliót is.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez hatalmas veszteséget jelent, hiszen a külföldön élő románok évente körülbelül 6,5 milliárd eurót küldenek haza családtagjaik támogatására, ami a román GDP 2%-át teszi ki. "Nem csupán a gazdasági hozzájárulásukat veszítjük el: Románia jövőjét is kockáztatjuk, hiszen azok a fiatalok, akik ma külföldön dolgoznak és fejlődnek, ott alapítanak családot" – figyelmeztetett a miniszterelnök. A Nagy-Britanniában, Olaszországban és Spanyolországban élő román diaszpóra átlagéletkora 31-33 év között mozog.

Ciolacu köszönetet mondott a Romanian Business Leaders alapítvány fáradhatatlan munkájáért, amely már 9. alkalommal rendezte meg a konferenciát, céljaik között szerepel a külföldön sikeressé vált románok hazacsábítása és a szülőfölddel való kapcsolatok helyreállítása.

A kormányfő megemlítette, hogy Románia most Európa egyik legbiztonságosabb országának számít, sőt, a statisztikák alapján biztonságosabb, mint Nagy-Britannia, Olaszország vagy Spanyolország, ahol szintén jelentős román közösségek élnek.

Az emigrációban élő románok hazatérését azonban nemcsak pénzügyi támogatással lehet elősegíteni: a politikai stabilitás is kulcsfontosságú, amelyet az utóbbi évek nagykoalíciós kormányzása teremtett.

A tavalyi évben 190 ezer külföldön élő román költözött haza, s közöttük sok orvos is, így a miniszterelnök szerint az országnak sikerült megállítania az orvosok exodusát. Románia számára a fiatal tehetségek hazavonzása nem csupán gazdasági, hanem társadalmi szempontból is életbevágó fontosságú, hiszen a jövő generációi csak ott és akkor válhatnak a nemzet hasznára, ha hazatérnek.