Az Európai Unió (EU) tagállamai éppen jelezték, hogy nem szavazzák le a Kínai állam által államilag támogatott elektromos autókra kivetett büntetővámokat, amelyek akár 38,5%-ot is elérhetnek. Magyarország és Németország vehették volna a szót, de az üléshez nem volt szükség konszenzusra; a tíz támogató szavazat és a tizenkét tartózkodás elégnek bizonyult a törvénykezési folyamathoz, így a meglévő alapszintű 10%-os vámok a jövőben magasabbra emelkedhetnek.

A kereskedelmi viták nem új keletűek, már eddig is zajlottak tárgyalások a vámok mértékéről és a lehetséges kedvezményekről. Kína válaszlépésekre készülhet, ami elgondolkodtató, mivel a kínai piac az európai gyártók számára létfontosságú, míg a kínaiak számára az EU nem annyira fontos. Az európai elektromos autógyártók viszont kifejezetten örülhetnek a helyzetnek, mivel a javasolt vámok kiegyenlítik a kínai állami támogatásoktól származó piaci előnyüket.

A kereskedelmi háborúk idején az autóipar számos kihívással néz szembe, mint például a csökkenő autóeladások Európában, ahol a fogyasztói szokások drámai változáson mentek keresztül a környezetvédelmi szabályozások részéről is. Az elektromos autók teszik ki a jövő szempontjából legértékesebb szegmenst, azonban a hybdrid megoldások, például a plug-in hybrid járművek iránt is egyre nagyobb az érdeklődés, amelyeket a hatékony energiafelhasználás érdekében számos ország beszerezne, hiszen kedvezőbb árakat kínálhatnak, és ezek jelenleg nagy népszerűségnek örvendenek.

Az Európai Bizottság folyamatosan vizsgálja a külföldi vállalatok állami támogatásait, és az eddigi helyzet alapján ideiglenes büntetővámokat léptetett életbe a kínai gyártók vonatkozásában. A vizsgálatok célja, hogy harmonizálják az ipari viszonyokat és csökkentsék a kínai piaci befolyást. A büntetővámok mostani alakulása érzékenyen érintheti Magyarországot is, amely az elektromos járművek gyártásának egyik központjává szeretne válni, és folyamatosan bővíti az akkumulátor-gyártási kapacitásait.

A Kínával való kereskedelmi kapcsolataink politikai és gazdasági szempontból egyre fontosabbá válnak, hiszen az uniós tagállamok között is megoszlás figyelhető meg abban, hogy ki támogatja a védővámokat, és ki a liberalizációt. Az EU politikai összetétele folyamatosan változik, és ez kihat a kereskedelmi stratégiákra is. Németország különszerepet játszik ebben a kérdésben, hiszen a zöldpártok a környezetvédelmi célokat sürgetik, míg más politikai irányzatok a munkahelyek megőrzésére helyezik a hangsúlyt.

A vámtarifák bevezetésének végső határidője október 30., de a tárgyalások a kínaiakkal még mindig folyamatban vannak. Az Európai Bizottság a jövőben módosító javaslatokat tehet, hogy igazodjon a piaci körülményekhez, amely biztató lehet a jövőbeli együttműködések szempontjából.

Továbbá fontos figyelembe venni azt is, hogy Kína számára a szuverenitás alapvető fontosságú, és a következő időszakban még inkább igyekeznek a belföldi ipar fejlesztésére összpontosítani. A jövőbeni kereskedelmi politikák egyik kulcsa, hogy Kína képes legyen fenntartani kereskedelmi egyensúlyát, hiszen a nyugati hatalmak is a gyengülés jeleit mutathatják, ha Kínát kirekesztik a nemzetközi kereskedelemből.