Navracsics Tibor, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter legújabb javaslata szerint a jövőben nehezebb lehet ingatlant vásárolni azokon a településeken, ahol az utóbbi időben jelentősen megnőtt a népesség száma.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a miniszter szavai hitelesnek tűnnek, hiszen 2015 óta 1970 település népessége csökkent, míg 1185 településen nőtt a lakosság.

Az ilyen települések többsége a fővárosi agglomerációban és a Balaton körüli területeken található.

A növekvő népesség számmal rendelkező települések legnagyobb száma ténylegesen a főváros körüli agglomerációban található, de olyan regionális központok, mint Debrecen, Kecskemét és Veszprém is érintettek.

Érdemes megjegyezni, hogy a KSH statisztikái szerint az 1990 és 2023 közötti időszak alatt a települések csupán negyede tudta növelni a lakosságát.

Míg a nagyobb városok kedvezőbb helyzetben vannak, a kisebb települések, különösen az ezer fő alattiak, gyakran stagnálnak vagy csökkennek.

A kormányzati javaslat célja, hogy szabályozza a növekvő népességű településeken a beköltözők számát, azonban sokan kritikával illetik az elképzelést, mondván, hogy ez nem veszi figyelembe a migráció mögötti tényezőket.

A kormányzatnak inkább a kiváltó okokra kellene összpontosítania, például a munkahelyi lehetőségek bővítésére vagy a helyi infrastruktúra fejlesztésére.

2015 óta a családi otthonteremtési kedvezmény is hozzájárult a városi szétterüléshez, hiszen azt elsősorban új építésű ingatlanokra lehetett felhasználni.

Emellett, ahogy a miniszter is említette, a Velencei-tó és a Balaton térsége különösen népszerűvé vált a családok körében.

Ennek következtében a kormányzat részben azt az problémát kívánja kezelni, amelyet saját intézkedései idéztek elő.

A térképeken jól látható, hogy a népességfogyás területei a legnagyobb mértékben Békés, Borsod és Tolna megyékben találhatók.

A kormányzat e területek támogatására nem dolgozott ki célzott programokat, hiszen a segítség inkább a nagyobb városok felé irányul.

A népességfogyás kezelésére irányuló stratégiák elengedhetetlenek a vidék fenntarthatósága érdekében, hiszen a fiatalok távozása és az elöregedés egyaránt komoly problémát jelent.

Navracsics Tibor javaslata nem csak elméleti diskurzus, hanem valóságos kihívásokat jelenthet a helyi önkormányzatok számára is.

A kormányzat tervezett intézkedései, amelyek az ingatlanvásárlást nehezítik, valószínűleg nem fogják megoldani a népesség elvándorlását, de várhatóan súlyosbítják a helyzetet.

A múltban, például az 1970-es években hasonló korlátozások nem tudták megakadályozni a népesség elvándorlását, sőt, a környező települések népessége növekedni kezdett.

A legfontosabb tanulság az, hogy a piaci folyamatok korlátozása nem old meg problémákat, hanem csak újakat teremt, mivel a célzott megoldások elmaradnak.

Ahelyett, hogy a fiatalokat és a családokat elzárnák a mozgás lehetőségétől, a kormánynak inkább a települések vonzerejének növelésén és a helyi gazdaság fejlesztésén kellene dolgoznia, hogy minden település egy fenntarthatóbb jövőt építhessen.