A legújabb kutatások szerint a madárinfluenza, különösen az H5N1 törzs, főként a fiatalabb korosztályt veszélyezteti, akik gyakrabban fertőződnek meg, és náluk súlyosabb megbetegedést okoz. Azonban az idősebbek, különösen azok, akik korábban átestek más influenza törzsek, például a H1N1 és H2N2 fertőzésen, a tudományos közösség megfigyelései alapján védettebbek lehetnek - írja a New Scientist.

Ez a megfigyelés arra utal, hogy a korábbi vírusfertőzésekből megmaradt antitestek segíthetnek a szervezet immunválaszában a H5N1 vírussal szemben. Az 1918-as H1N1 influenzajárvány és az 1957-es H2N2 járvány komoly hatással volt a populáció immunitására, és a H2N2 törzs egészen 1968-ig aktív volt a világjárványok során. Azóta azonban a H3N2 vált dominálissá az influenza által okozott megbetegedések között.

Fontos megjegyezni, hogy a H3N2 és a H5N1 nem áll rokonságban egymással, így a korábbi H3N2 elleni oltások nem nyújtanak védelmet a madárinfluenza ellen. Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa és csapata 121 philadelphiai lakos vérében kereste ezt az összefüggést, kiderítve, hogy a H5N1 ellen a 56 éven felüli egyének vérében háromszor annyi hemagglutinin található, mint a fiatalabb csoportoknál.

Ez a felfedezés különösen releváns, tekintettel arra, hogy az influenza elleni oltási programok gyakran elhanyagolják az idősebb korosztály egyedi igényeit. A kutatók hangsúlyozzák, hogy bár az antitestek nem akadályozzák meg a fertőzést, segítik az immunsejtek munkáját a vírusok gyorsabb azonosításában és elpusztításában. Az immunrendszer gyengülése miatt az idősek sokkal érzékenyebbek a kórokozókra, így a fokozott védettség biztosítása létfontosságú számukra.

A kutatás eredményei arra figyelmeztetnek, hogy a közegészségügyi politika szükségessé teheti a múltbeli influenzajárványok tanulmányozását, hogy jobban felkészüljünk a jövőbeli vírusokkal szembeni védekezésre, különös tekintettel az éltesebb generációk védelmére.