Az Európai Űrügynökség (ESA) becslései szerint jelenleg több mint 1,2 millió, 1 centiméternél nagyobb, és több mint 50 000, 10 centiméternél nagyobb tárgy kering a Föld körül. A hatalmas mennyiségű keringő objektumból mindössze 40 000-et követnek egyedileg a megfigyelőrendszerek. Ez a szám tavaly 8 százalékkal emelkedett, nagyrészt a kínai Long March 6A rakéta augusztusi felrobbanása miatt, amely az elmúlt évtizedek egyik legpusztítóbb űrszemét-generáló eseménye volt.

Az űrszemét pusztító potenciálját nem szabad földi léptékekkel mérni, hiszen az űrben óránként több tízezer kilométeres sebességgel haladó tárgyak még kis méretük ellenére is jelentős károkat okozhatnak. Tiago Soares, az ESA szakértője a DW-nek elmondta: "Egy egycentiméteres törmelékdarab egy kézigránát energiájával rendelkezik."

A veszély nem zárható ki, hiszen 2009-ben egy orosz Cosmos műhold ütközött egy Iridium műholddal, ami körülbelül 2000 darab, 10 centiméternél nagyobb törmeléket eredményezett. Ez az esemény felveti a rémálomszerű Kessler-effektus lehetőségét, ahol egy kezdeti nagyobb becsapódás több száz törmeléket hoz létre, amelyek aztán további keringő objektumokkal ütköznek, láncreakciót indítva el.

Az űrszemét problémát nem lehet eltúlozni, különösen nem egy potenciális Kessler-effektus egy olyan világban, ahol a műholdak egyre fontosabb szerepet játszanak az emberiség számára. Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója hangsúlyozta: "Mindennapi életünkben függünk a műholdaktól, a navigációtól kezdve a telekommunikációig, beleértve a Föld megfigyelését, valamint a védelmet és biztonságot is."

Az ESA 2025-ös jelentése szerint naponta átlagosan több mint három nagyobb űrszemét - köztük elavult műholdak és használt rakéta-törzsek - lép be újra a légkörbe. Néhány állam, mint Oroszország és India, fegyvertesztek során szándékosan hoztak létre több ezer törmelékdarabot.

Vishnu Reddy, az Arizonai Egyetem föld- és űrtudományi kutatója szerint a Kessler-effektus bekövetkezése egyre valószínűbb: "Még nem tartunk ott, de nagyon gyorsan közeledünk a helyzethez. A vita arról szól, hogy mikor következik be - öt, tíz vagy tizenöt év múlva."

A megoldás sincs olyan közel, hiszen az első űrszemét-eltakarítási kísérletet három év múlva tervezik végrehajtani. A svájci ClearSpace cég az ESA finanszírozásával 2028-ra tervezi a ClearSpace-1 küldetést, amely egyetlen, bőrméretű ESA 'PROBA-1' műholdat céloz meg. A küldetés során egy személyzet nélküli, autonóm jármű egy 'űrkarmot' használ majd a műhold megragadására, majd mindkét eszköz a Föld légkörében fog megsemmisülni.

A helyzet sürgőssége miatt a szakértők figyelmeztetnek, hogy az űrszemét okozta veszélyek fokozódhatnak, amely hosszú távon fenyegetheti a nemzetközi űrmissziók biztonságát és a Föld körüli űrtevékenységeket.