A Libertadores-kupa idei döntője a Buenos Aires-i Monumental Stadionban zajlott, ahol a CONMEBOL, a dél-amerikai futballszövetség, a teniszlegenda Novak Djoković tiszteletére helyezte el a gyönyörű trófeát a pálya szélén. Az esemény körüli hangulat az egekben volt, amikor egy hirtelen esemény sötét árnyékot vetett a mérkőzésre.

Csak másfél perc telt el, amikor Gregore, a Botafogo játékosa, brutálisan lerúgta Fausto Vera fejét, aki az Atlético Mineiro csapatát erősítette. Az eset következtében Vera a földön maradt, míg Gregorét azonnali piros lappal kiállította a játékvezető. Ekkor a Botafogo tíz emberrel folytatta a mérkőzést, ám az ősi futball bölcselete szerint a hátrány nem mindig jelent vereséget.

A Botafogo nemcsak felállt a sokkból, hanem egy hihetetlen teljesítménnyel megnyerte a mérkőzést 3-1 arányban. Luiz Henrique a 35. percben szerezte meg a vezetést, majd Alex Telles a 44. percben, büntetőből megduplázta az előnyt. A második félidő elején Eduardo Vargas szépített az Atlético Mineironak, de a Botafogo nem adta fel. A 97. percben Junior Santos zárta le a találkozót, ezzel bebiztosítva a győzelmet.

A Botafogo ezzel a győzelemmel először hódította el a Libertadores-kupát, ami hatalmas eredmény a klub történetében. A győzelemért 23 millió dolláros díjat is kaptak.

A Libertadores-kupa döntőjének története különösen figyelemre méltó, mivel a brazíliai csapatok dominálják ezt a tornát. Ez volt a harmadik egymás utáni alkalom, hogy riói klub emelhette fel a kupát, hiszen 2022-ben a Flamengo, 2023-ban pedig a Fluminense vitte haza a trófeát. Brazília most 24 kupagyőzelemmel büszkélkedhet, míg Argentína 25-tel.

A Botafogo amerikai tulajdonosa, John Textor, nagy reményekkel várja a következő hazai bajnoki címet, amely akár 1995 óta az első lehet. Tavaly a csapat 13 pontos előnyt veszített el, de most láthatóan megérett a sikerre.

Libertadores-kupa, döntő: Botafogo–Atlético Mineiro 3-1 (2-0) Góllövők: Luiz Henrique (35.), Alex Telles (44. – büntetőből), Júnior Santos (92.), ill. Eduardo Vargas (47.)

A Botafogo története nemcsak a futballrajongók számára érdekes, de az egész dél-amerikai sportvilág számára példát mutat arról, hogy a küzdelem és az elszántság végül meghozza gyümölcsét.