A Kárpát-medence térségében aggasztóan magas mértékű a népesség elvándorlás, amely különösen a román állampolgárokat érinti. A Központi Statisztikai Hivatal, Csányi Zoltán szótövében rámutatott, hogy az ENSZ adatai szerint több mint négymillió román állampolgár él Európa nyugati részében, ami a román népesség körülbelül 18%-át jelenti.

Ezek az adatok a 2020-as esztendőből származnak, és azóta a helyzet valószínűleg még súlyosabbá vált. Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója figyelmeztetett, hogy a horvát és lengyel elvándorlás mértéke is egyre aggasztóbb. A magyar elvándorlás 6%-os aránya még viszonylag alacsonynak számít, de a tendencia aggasztó, hiszen 2020-ban körülbelül 700 ezer olyan magyar élt külföldön, akik Magyarországon születtek.

A demográfiai válság és a versenyképesség hiánya mind több uniós országot sújt. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy egy ország népessége stabil maradhasson, minimum 2,1-es termékenységi rátát kell elérni. Európában azonban ez a mutató évtizedek óta folyamatosan 2,1 alatt van.

Drámai adatok a külhoni magyarok helyzetéről is napvilágot láttak. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója elmondta, hogy Romániában a magyar közösség létszáma 40%-kal, Szlovákiában 25%-kal, míg Szerbiában több mint 50%-kal csökkent. A legrosszabb helyzet a szórványban élő magyarok körében van, ahol a fogyás mértéke tíz évenként akár 30% is lehet.

Érdekes tendencia, hogy a külhoni fiatalok egyre inkább Nyugat-Európa felé orientálódnak, mely új kihívások elé állítja a nemzetpolitikát. A korábbi években Magyarország volt a fő célpont, de most a fiatalok inkább más európai országokat választanak. Csányi Zoltán hangsúlyozta, hogy a külföldön élő, magyarul beszélő népesség két harmada magyar eredetű, tehát a migrációs trendek változása ellenére Magyarország még mindig fontos szerepet játszik a határon túli magyar közösségek életében.

A szakértők egybehangzó véleménye, hogy a nem kedvező demográfiai helyzet új megközelítést igényel: nem elegendő pusztán az elvándorlás megállítására törekedni, hanem olyan környezetet kell teremteni, amely vonzóvá teszi a szülőföldön való maradást vagy a visszatérést. Ehhez nélkülözhetetlen a gazdaság, oktatás és családtámogatás területén végzett összehangolt munka mind Magyarországon, mind a határon túli területeken.

Fontos lépéseket tesz a magyar kormány, amely legalább 250 milliárd forintos hitelt és kedvezményes támogatást kínál a külhoni vállalkozóknak. Ezenkívül a Nemzetpolitikai Államtitkárság célja, hogy összehozza a külhoni vállalkozókat, és mentorprogramokat indítson a sikeres működés érdekében.