A közelmúltban újra felerősödtek a hírek az Egyesült Államok és Magyarország közötti feszültségről, amely 2014 óta egyre súlyosabbá válik. David Pressman, az amerikai nagykövet bejelentése szerint Rogán Antalt, a propagandaminisztert szankciós listára helyezték, mivel ő áll a magyarországi korrupciós rendszer középpontjában.

A magyar kormány természetesen reagált az ügyre, hangsúlyozva, hogy a közeljövőben valószínűleg Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, aki jobb kapcsolatokat ápol a magyar kormánnyal, mint Joe Biden. Pressman megjegyezte, hogy a korrupcióval kapcsolatos aggályok nemcsak a demokraták, hanem a republikánusok körében is egyre hangsúlyosabbá váltak.

A háttérben komoly diplomáciai csatározások zajlanak, hiszen a szankciós lista a legfontosabb diplomáciai eszközök közé tartozik az Egyesült Államok számára. A kitiltási botrány nem újkeletű, hiszen 2014 őszén több NAV vezetőt is kitiltottak az Egyesült Államokból, amelyet akkor az adóhatósági vizsgálatok indokoltak.

A Napi Gazdaság, a kormányhoz közeli lap, elsőként írta meg, hogy az Egyesült Államok kitiltotta a NAV vezetőit. A már említett kitiltások hátterében adócsalások és korrupciós ügyek álltak, melyek miatt a magyar kormány viszonyai az Egyesült Államokkal jelentősen romlottak.

Vida Ildikó, a NAV elnöke, akit szintén érintett a botrány, a hónapokig tartó hallgatás után november 5-én elismerte, hogy valóban kitiltották. Az ő esetében különösen szürreális volt, amikor egy sajtókonferencián próbálta megkérdőjelezni az amerikai nagykövetség eljárását, de kiderült, hogy nem tud angolul, így a következő híres mondat hangzott el tőle: „Nem tudom, hogy mit mond. Tolmácsot szeretnék.”

Egy másik kulcsszereplő Habony Árpád, a Fidesz kampánytanácsadója, akinek a neve szintén előkerült a kitiltási ügyben. Habony Washingtonban készült fotóval próbálta cáfolni a híreket a kitiltásáról, amelyet nyilvánosságra hozott. Ez a botrány azonban nemcsak az egyének, hanem a magyar-amerikai kapcsolatok egészének romlására is rávilágít, hiszen a készülő törvényjavaslat értelmében további magyar állami tisztviselők is kitiltásra kerülhetnek.

A kapcsolatok állapotának romlására utal, hogy az utóbbi években a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos intézkedései, valamint az amerikai politikai diskurzusokban való részvétele szintén jelentős negatív hatásokat gyakoroltak. A 2023-as évben Orbán Viktor sportújságírója is vízumkérelmét elutasították, ami újabb jele volt a diplomáciai feszültségeknek és annak, hogy a kormányzati tisztviselők közt egyre több a bizalmatlanság az Egyesült Államok részéről.

Mindez arra enged következtetni, hogy a 2014-es botrány óta a kapcsolataink rendkívül megromlottak, és nem véletlen, hogy a jövőben újabb hasonló ügyek várhatók, hiszen a korrupcióval kapcsolatos hírek csak egyre inkább drámai fordulatokat eredményezhetnek Magyarország számára az amerikai diplomáciában.