A kormány, a nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva, 99 évre magánkézbe kívánja adni Budapest főpályaudvarainak ingatlanhasznosítását. A 24.hu híre szerint ez a lépés aggasztóan emlékeztet a 1990-es évek eleji rablóprivatizációs időszakokra.

A tervek szerint a MÁV ingatlanhasznosítása ingyenesen kerülne át magáncégekhez, ami egy újabb lépés lehet a közszolgáltatások privatizálása irányába, hiszen a teljes Dél, Nyugati, Keleti és Kelenföldi pályaudvarok ingatlanjainak kezelése 2025 és 2124 között magáncégek kezébe kerülne. A pályázati rendszer szerint az állomásépületek állami tulajdonban maradnak, de a terület kezelése már nem a közigazgatás, hanem a nyertes magánvállalatok feladata lesz. Hasonló intézkedések már a múltban is tapasztalhatóak voltak, amelyek sokszor a lakosság érdekeit sértették.

Soproni Tamás, Terézváros polgármestere figyelmeztetett, hogy a Podmaniczky park megvalósítása most még inkább ellehetetlenülhet a pályázat miatt. A terület beépíthetővé válásával, valamint a zöldfelületek arányának nem szabályozásával, komoly környezeti hatásokkal is számolhatunk.

Vitázy Dániel, fővárosi önkormányzati képviselő és a Podmaniczky Mozgalom vezetője határozottan elítélte ezt a tervet, kijelentve, hogy a pályaudvarok körüli területek, mint a Nyugati és Keleti pályaudvar épületei, a régió fejlődésének alapjait képezik, és az új magánkezelés nem fog garanciát nyújtani a jövőbeni város- és infrastrukturális fejlesztésekre.

A kérdéseket csak fokozza, hogy a budapesti közlekedési infrastruktúra már most is túlterhelt, így a magáncélú profitmaximalizálás nem biztos, hogy szolgálja a lakosok érdekeit. Vannak, akik attól tartanak, hogy az ilyen lépések a város fejlődésének lassulásához vezethetnek, és a közlekedés színvonala is csökkenhet.

Különösen figyelemre méltó, hogy míg a világ más tájain sok helyen a közlekedési rendszerek magánosítása megbukott, Budapest felé tartó út úgy tűnik, hogy a korábbi hibák helyett újabbakat kínál. Az ügy körüli heves viták és ellenállás csak azt mutatja, hogy a város fejlődése és a közérdek védelme még mindig komoly kihívásokat jelent. A jövőbeni fejlesztések sikeres lebonyolítása elengedhetetlenné teszi a valódi közérdek képviseletét a döntéshozatal során.