Moszkva hatalmas propagandagépezete Afrika kontinensén Oroszországot mint a felszabadítók és nemzetek szuverenitásának nagyszabású támogatójaként igyekszik bemutatni. A narratíva alátámasztására előszeretettel hivatkozik a nyugati befolyás ellen harcoló gyarmatellenes mozgalmak szovjet támogatásának emlékére.

Azonban a valóság korántsem olyan fényes. Moszkva igazából a fennálló rezsimek opportunista támogatója, amely bányászati ügyletekért cserébe finanszírozza ukrajnai háborúját, miközben rablógazdálkodást folytat. Ebből a célból olyan zsoldosokat toboroz, akik alulfelszerelten és túlhordva próbálnak helytállni a rájuk bízott feladatokban. Oroszország önmaga is túlterhelt – annyira leköti Ukrajna, hogy már értékes szíriai érdekeltségeit sem tudja megvédeni. A Kreml afrikai hatalma soha nem volt még ennyire esendő, és ezt számos afrikai kormány kezdte észlelni – állítja a Foreign Policy.

Minden olyan országban, ahol Oroszország érdekeltségekkel rendelkezik, például Maliban, Burkina Fasóban, Nigerben, Szudánban és a Közép-afrikai Köztársaságban, a helyzet drámaian romlott a civilek számára, és jelentősen megnőtt a erőszakos cselekmények halálos áldozatainak száma. Az elmúlt néhány év aktivitása után Moszkva keze egyre gyengül, s ezt már sok afrikai kormány érzi. Most, hogy az orosz erők állítólag megkezdik szíriai légibázisuk és katonai logisztikai központjuk kiürítését Latakiában, Oroszország afrikai befolyása még inkább csökkenni látszik.

Egy jó példa Mali, amely a Kreml nyugat-afrikai stratégiájának sarokköve. Oroszország kezdeti beavatkozása igencsak meglepő módon zajlott, hiszen dezinformációs kampányokkal támogatták a francia és ENSZ-ellenességet. 2020-ban Moszkva támogatásával valósult meg a mali katonai puccs. Hasonló események történtek Burkina Fasóban 2021-ben és Nigerben 2023-ban, amelyeket orosz támogatású katonai puccsok követtek, és ezek súlyosan aláásták a nyugati vezetésű terrorizmusellenes kampányokat.

Az orosz félkatonai Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin körülbelül 1500 orosz zsoldost küldött Maliba, akik részt vettek a kontinens legbrutálisabb mészárlásaiban, köztük a 2022-es mourai esetben, ahol az ENSZ becslése szerint 500 ártatlan férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg.

Érdekes módon 2024 júliusában bekövetkezett, amit korábban nehezen lehetett volna elképzelni: a homokvihar csapdájába esett Wagner-zsoldosok Mali északi részén meglepő vereséget szenvedtek, körülbelül 80 orosz katona halt meg a tuareg harcosok támadásában. Ezzel a Moszkva által oly gondosan épített győzelem látszata szertefoszlott.

A mali junta most úgy tűnik, hogy el akar távolodni Oroszországtól. Ez részben Prigozsin 2023. júniusi kudarcának és halálának következményeként értelmezhető, valamint a zsoldosok átterelődésével egy új csoporthoz, az Afrika Hadtesthez. Emellett a junta vezetője, Assimi Goita, aki ideiglenes elnök is, gyengíteni próbálja Sadio Camara mali védelmi miniszter hatalmát, aki Oroszország legfontosabb tárgyalópartnere az országban.

Ez a helyzet számos kérdést vet fel Oroszország afrikai jövőjét illetően: Mi lesz a szövetségesek sorsa? Mennyire tudják Moszkva érdekei figyelembe venni a helyi problémákat? Az afrikai államok egyre inkább az önállóság felé mozdulnak, amely új kihívásokkal néz szembe a nemzetközi politikai színtéren.