A bakui klímacsúcs kapcsán megjelennek a különféle félreértések és elvárások. Ahogy a Nature hírlevele is citálja Jane Austen utolsó befejezett művéből: „Félig gyötrődöm, félig reménykedem.” Azonban az eredmények és az ígéretek között hatalmas űr tátong.

Bár a gazdag országok bejelentették, hogy háromszorosára emelik a szegényebb államoknak nyújtott anyagi támogatást, a klímát sújtó nehézségekkel küzdő országok ezt a segítséget elégtelennek ítélik. A 2035-ig várt évi 300 milliárd dolláros támogatás messze elmarad a szükséges 670-971 milliárd dolláros összegről, amely a tiszta energiára való átállásra és a megváltozó klímaviszonyokhoz való alkalmazkodásra lenne szükséges.

Felkeltette a figyelmet, hogy a COP15-nél, amely 15 éve hozta meg azt az ígéretet, hogy évente 100 milliárd dollárt fognak biztosítani, az előrehaladás rendkívül lassú. Az akkori ígéret szerint 2020-ra kellett volna elérni ezt a támogatási szintet, ami végül csak 2023-ra, bő három év csúszással valósult meg. Most Bakuban újra 10 éves tervet tűztek ki, ám kérdéses, hogy a 300 milliárd dolláros célt elérik-e, nemhogy azt 1300 milliárdra tornásznák fel.

A COP29 elnöke, Mukhtar Babayev, aki szintén az állami olajtársaságnál dolgozott, kritikát fogalmazott meg a nyugati államok irányába, hogy nem tudtak kedvezőbb megállapodásokat kötni, figyelmeztetve, hogy ha ők is közreműködtek volna, talán másként alakultak volna a számok.

A Baku-i klímacsúcs jelentős viták kereszttüzében állt. A helyi civilek és zöld szervezetek szoros nyomás alatt próbálták kifejezni véleményüket, míg az ENSZ klímacsúcsain gyakoriak a demonstrációk, amelyeket viszont a helyi hatóságok keményen korlátoztak. A szigorú szabályozások miatt a tűntetések szinte minden esetben engedélykötelesek voltak, és a rendőrség folyamatos jelenléte súlyosbította a helyzetet.

Farkas Dorka, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa, elmondta, hogy a klímavilágban zajló eseményeket a hatóságok állandó megfigyelés alatt tartották. A demonstrációkat a szigorú feltételek miatt sok esetben csak a kijelölt helyszínekre korlátozták, ahol az aktivisták az előre megírt beszédeik miatt már csak óvatosan fejtették ki álláspontjukat.

Ez a klimatikus helyzet nemcsak az országok közötti feszültségeket eredményez, hanem a jövő generációink érdekét is veszélyezteti. A tudósok sürgős intézkedéseket követelnek a globális felmelegedés megfékezése érdekében, és hangsúlyozzák, hogy sürgetőbb lépések szükségesek a káros gázok kibocsátásának csökkentésére.

A Római Klub figyelmeztette a világ vezetőit, hogy a klímacsúcsoknak a valós problémákra kellene fókuszálniuk, és nem szabadna megakadniuk a beszélgetések szintjén. Továbbá fontos lenne, hogy a forrásokat a tudományos kutatás támogatására és a klímaváltozás hatásainak enyhítésére fordítsák.