Xantus János, a 19. századi magyar tudós

A 19. század egyik legkiemelkedőbb magyar tudósa volt Xantus János, aki nemcsak természet- és társadalomtudományi írásaival, hanem gyűjteményeivel is világszerte híressé vált. 1825-ben született Csokonyavisontán, ahol jogászként kezdte pályafutását, de a Pák pozdi csatában való részvétele után az 1848–49-es szabadságharc miatt kénytelen volt emigrálni az Egyesült Államokba. Itt fedezte fel a természetkutatás iránti szenvedélyét, ami végül életének középpontjává vált.

Természettudós celeb

Ha van olyan fogalom, hogy „természettudós celeb”, ő oda tartozik, hiszen jelentős hatással volt a tudományos közéletre. Ő készítette az első pontos térképet Japán partvidékéről, és elvégezte az etnográfiai gyűjtőmunkát Dél- és Délkelet-Ázsia szigetein is.

Hazai érdemei

Hazai érdemei sem elhanyagolhatóak: az általa kezdeményezett budapesti Állatkert és a Magyar Néprajzi Múzeum megalapítása is hozzájárult a magyar tudományos élet gazdagításához. A bécsi világkiállításon nagy szenzációt keltő gyűjteményének köszönhetően megalapozta az Iparművészeti Múzeum létrejöttét is.

Akadémiai tagságok

Xantus János tagja volt a philadelphiai Természettudományos Akadémiának és a Magyar Tudományos Akadémiának, ahol aktívan hozzájárult az önálló magyar tudományos élet megszervezéséhez. Elnöke volt a Magyar Néprajzi Társaságnak és a Magyar Földrajzi Társaságnak is.

Maradandó érték a magyar tudomány történetében

Életműve maradandó értéket képvisel a magyar tudomány történetében. A róla elnevezett gimnázium nemcsak az ő nevét viseli, hanem jelentős múltja van: korábban Berzsenyi és Bolyai nevet is viselt. Az intézmény falai között számos neves személyiség, köztük Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, és az első olimpiai bajnok Hajós Alfréd is nevelkedett. A mai szülők büszkék lehetnek, ha gyermekeik ebbe a patinás középiskolába járnak.