Az Európai Unió Bírósága csütörtökön 1,75 millió eurós (körülbelül 700 millió forintos) büntetést szabott ki a magyar államra, mert a határidőt túllépve nem ültették át a közérdekű bejelentők védelméről szóló jogszabályt.

Ez a jogszabály egy irányelv alapján készült, amely védi az uniós jog megsértését bejelentő személyeket. Az ilyen típusú jogszabályok implementálása nem történik meg automatikusan a tagállamokban; a nemzeti törvényhozásoknak át kell ültetniük az irányelvet, majd közölniük kell az átvett szöveget a bírósággal.

A határidő 2021 decemberében járt le, de több ország, köztük Magyarország, nem tudta betartani azt. Ezért eljárás indult, és öt tagállamnál, köztük Magyarországon is bírósági ítélet született a pénzbírságról. Magyarázni kell azonban, hogy a kérdés nemcsak a magyar kormány lassúságáról szól; Magyarország mellett Németország, Luxembourg és Csehország is problémákkal küzdött az irányelv bevezetésével. Észország esetében viszont napi kényszerítő bírságot is alkalmaztak, mivel még mindig nem fogadtak el jogszabályt, amelyről értesítették volna a bíróságot.

Érdemes említeni, hogy hasonló eljárás indult a menekültügyi huxit miatt is, azonban ott egyedülálló, szándékos jogsértésről volt szó. A 2022 júniusi ítélet alapján naponta egymillió euró büntetést írnak jóvá, és a 200 millió eurós átlag mellett, késedelmi kamatok nélkül, már legalább 460 millió eurónál (körülbelül 185 milliárd forint) tartunk.

A büntetéseket a kormány vagy befizeti késedelemmel együtt, vagy kamatostul levonják az uniós támogatások számláiból. Ez azt jelenti, hogy a támogatásokból származó pénzt minden esetben vissza fogják vonni, így a magyar államnak felelnie kell az eljárási mulasztásokért.

Tanulságos, hogy a közérdekű bejelentők védelmét nemcsak a jog jogszerű betartása miatt fontos megvalósítani, hanem azért is, mert ezek a személyek alapvető szerepet játszanak a társadalmi igazságosság és a transzparencia megőrzésében. Ezért sürgető szükség van a jogszabályok mielőbbi rendezésére.