Azerbajdzsán COP29-elnöksége bejelentette, hogy szombat délután végleges kompromisszumos javaslatot tesz közzé, amelyet az esti órákban a plenáris ülésen terjesztenek jóváhagyásra. A tárgyalások középpontjában az áll, hogy mennyivel kellene növelni a fejlődő országok számára biztosított pénzügyi támogatásokat, és ki finanszírozza ezeket.

A tárgyalófelek egész szombatra virradó éjjel dolgoztak az újabb kompromisszumos javaslaton, de a kis szigetországok és afrikai országok újabb ajánlataikat elutasították. A Kis Szigetállamok Szövetségének képviselői végül távoztak a tárgyalóteremből, kifejezve elégedetlenségüket azzal kapcsolatban, hogy nem érzik magukat képviselve a vitákban.

"A jelenlegi megállapodás számunkra elfogadhatatlan. Beszélnünk kell a többi fejlődő országgal, és el kell döntenünk, hogy mit tegyünk" - fogalmazott Evans Njewa, a Legkevésbé Fejlett Országok csoportjának elnöke. Susana Mohamed, Kolumbia környezetvédelmi minisztere is csalódottságának adott hangot a javaslat tekintetében.

A pénteken készült utolsó hivatalos tervezet 2035-ig évi 250 milliárd dolláros finanszírozást irányzott elő, amely több mint kétszerese a 15 évvel ezelőtti 100 milliárd dolláros célnak, ugyanakkor messze elmarad a szakértők által szükségesnek vélt évi több mint 1000 milliárd dollártól. Az AP hírügynökség értesülése szerint a szombaton tárgyalt tervezet 300 milliárd dollárról szólt, amit a fejlődő országok delegációinak hazautazása előtt próbálnak elérni.

Mohamed Adow, a klímaváltozással foglalkozó Power Shift Africa agytröszt munkatársa hangsúlyozta, hogy nagy a kockázata annak, hogy végül olyan kompromisszumba kell belemenniük, amely nem elegendő a klímaváltozás elleni harcra.

Cedric Schuster, a Kis Szigetállamok Szövetsége szamoai elnöke nyilvánosan kérte a COP29 elnökségét, hogy hallgassa meg érveiket, miután, mint fogalmazott, "nem voltak részei annak a vitának, amelyből ezek a kiegyensúlyozatlan szövegek születtek".

A 2015-ös párizsi tárgyalások keretében a gazdag országoknak kötelező segíteniük a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országokat. A fejlődő országok 1300 milliárd dollárt kérnek az aszályok, árvízek, tengerei emelkedés és szélsőséges hőségekhez való alkalmazkodás elősegítésére, és a tiszta energiára való átállás támogatására.

"Nem engedjük, hogy a legkiszolgáltatottabbakat, különösen a kis szigetországokat becsapja néhány gazdag, fosszilis energiahordozókkal rendelkező ország, amelyek sajnos ebben a fázisban az azerbajdzsáni elnökség támogatását élvezik" – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter.

Európa "vállalni akarja felelősségét, de olyan ígéreteket kell tenni, amelyeket be is tud tartani" – tette hozzá Baerbock.

A klímaaktivisták szombaton is folytatták tiltakozásukat a COP29 helyszínén, ambiciózusabb pénzügyi megállapodást követelve, és sürgetve az országokat, hogy fokozatosan hagyjanak fel a bolygót felmelegítő fosszilis energiahordozók használatával. A különböző államok közötti feszültség és nézeteltérések azt mutatják, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem valósága egyre bonyolultabbá válik, és a jövő nem könnyű feladatot tartogat a globális közösség számára.