Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora szerdán egy fontos fórumot tartott, amelyen az egyetem vezetői, a hallgatói képviselet és a Szenátus tagjai is részt vettek. A Telexhez eljuttatott jelentés szerint az intézményvezető bejelentette, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások alapján elkészült egy új tervezet, amely lehetővé teszi, hogy az állam mellett a BME fejlődéséhez többlettámogatást biztosító vállalatok is szerepet vállalhassanak.

Ez az új modell lehetőséget teremt arra, hogy az egyetem jobban kiaknázza gazdasági és piaci kapcsolatait, valamint lehetőséget ad hazai cégek számára, hogy fenntartói szerepben működjenek. Charaf Hassan megerősítette a Telex novemberi híreit, miszerint a BME már 2025-re kikerülhet az állami fenntartású intézmények szűk köréből, és az EU által alapítványi formában fenntartott felsőoktatási intézményekkel szembeni kritikák miatt valószínűleg egy céges fenntartású struktúrára váltanak.

Hassan rávilágított, hogy csak olyan működési modell kidolgozására törekednek, amely garantálja a magas színvonalú oktatást, az egyetemi autonómia erősítését és a versenyképes bérezést. Külön hangsúlyozta azonban, hogy az infrastruktúra és az ingatlanvagyon továbbra is az egyetem vagyonkezelésében marad. Sőt, ígéretet tett arra, hogy egy bizottságot alakítanak, amelynek célja, hogy folyamatosan tájékoztassa a közvéleményt a változások előrehaladásáról.

A kormány régóta tervezi a BME állami fenntartásának megszüntetését, azonban ez a kérdés komoly megosztottságot váltott ki az egyetemi tanárok körében. Az alapítványi kezelésbe került intézmények autonómiája ugyanis látványosan csökkent, és az EU kizárta ezeket az egyetemeket az Erasmus és a Horizon 2020 programokból is, ami tovább erősíti a bírálatokat.

Hasonló okok miatt tavaly Charaf Hassan kifejezte azon szándékát, hogy a BME fenntartójául egy alapítvány helyett egy cég tényleg váljon. A kormány kétszer is konkrét tárgyalásokat folytatott a modellváltás lehetséges módjáról, és a tervek szerint várhatóan nagy állami cégek, mint például az MVM és a Mol, fognak részt venni a finanszírozásban.

A kormány a modellváltás jogszabályi kereteit október végén egy salátatörvény keretein belül módosította, lehetővé téve, hogy bármilyen cég fenntartója legyen egy egyetemnek. Értesüléseink szerint a kormány ígéretet tett arra is, hogy a BME 2025-re jövedelmezőbb helyzetbe kerülhet, hiszen ha magánegyetemként működhet, akár háromszor annyi pénzből gazdálkodhat, mint állami fenntartású intézményként. Jelenlegi állami költségvetése 19 milliárd forint, míg ha a váltás áprilistól megtörténne, ez 35-37 milliárd forintra emelkedne. A januári átalakulás esetén pedig akár 50 milliárd forint is lehetne az egyetem költségvetése. Mi vár ránk még? A jövő mutatja! Ez a lehetőség hatalmas lépés lehet a BME történetében!