Tudomány

A denevérek véréből meríthetünk ötleteket az emberi hibernációhoz?

2024-12-05

Szerző: Luca

Az emberek hibernációs képessége már régóta foglalkoztatja a tudósokat és a science fiction írókat egyaránt. A hibernáció gondolata nem csupán a mesékben, hanem komoly tudományos diskurzusban is felbukkan, hiszen a világűr felfedezése során óriási távolságokat kellene megtennünk. A legközelebbi csillag, a Proxima Centauri, több mint négy fényévre található, és az oda való utazás jelenlegi technológiáinkkal elképzelhetetlenül hosszú időt venne igénybe, akár 80 ezer év is lehet. Ezért a tudósok egyre inkább a hibernációs technikák kifejlesztésére összpontosítanak, hogy az űrutazás során felfüggeszthessék az életműködést.

A hibernáció természetes formája az állatvilágban elég jól ismert: például a medvék és más állatok téli álma. Az emberi szervezet azonban nem képes természetes módon hibernálni, részben biológiai különbségek miatt. Az emberi vörösvérsejtek nem rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyek lehetővé tennék számunkra, hogy alacsony hőmérsékleten is fenntartsuk vitalitásunkat. Ezt a problémát azonban egy meglepő felfedezés hozhatja el: a denevérek vérében található vegyületek.

A Greifswald Egyetem kutatói a denevérek hibernációját tanulmányozva kiderítették, hogy a denevérek vörösvérsejtjei sokkal rugalmasabbak az alacsony hőmérsékleten, mint az embereké. Míg az emberi vörösvérsejtek hideg hatására merevvé válnak, a denevéreknél ez nem következik be: ezek a sejtek képesek megőrizni rugalmasságukat még 22 Celsius fokos testhőmérsékletnél is, amely a hibernáció során jelentkezik. Sőt, a denevérek szabályozott körülmények között akár 10 fok alatt is megtartják működőképességüket, míg az emberi vér teljes mértékben leáll.

Ez a jelenség orvosi szempontból is jelentős, mivel a sebészetben felhasználható a hipotermia a lokális keringés ideiglenes leállítására. Ahhoz, hogy emberek számára hibernációs technológiát fejlesszünk, biokémiai szinten kellene megváltoztatni az emberi vér mechanikai tulajdonságait.

Bár a kutatók nem ígérnek azonnali megoldásokat, Gerald Kerth, a kutatás vezetője azt állítja, hogy ez csupán az első lépés lehet, amely megnyithatja az utat a jövőbeli hibernációs technológiák előtt. Az emberi hibernáció lehetősége ma már nem csupán sci-fi álom: a gyógyászat és az űrkutatás terén lehetőségek tárházát nyithatja meg.