Egy nemzetközi klímakutató csoport legújabb jelentése szerint bolygónk számos „életjele” emberi tevékenység következtében rekordszintű szélsőségeket ért el. A szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy ma már valószínű a társadalmi összeomlás lehetősége is, habár a figyelmeztetések évek óta elérhetők, a cselekvés hiánya aggasztó.

A 2023-as év során 35 kulcsfontosságú tényezőt vizsgáltak, és megállapították, hogy 25 esetében a helyzet drámaian romlott. A szén-dioxid- és metánszint hihetetlenül megnőtt, míg a népesség folyamatos növekedése napi 200 ezer fővel megdöbbentő üvegházhatású gázkibocsátást eredményez.

A Föld éghajlati válsága kritikus, és új, kiszámíthatatlan szakaszba lépett, amely nemcsak a környezeti, hanem a globális gazdasági stabilitást is veszélyezteti. A legfrissebb adatok alapján a tengeri hőmérséklet soha nem látott magasságokba emelkedett, ami a fosszilis energiahordozók rekordmértékű elégetésére vezethető vissza. A szakértők által figyelemmel kísért 28 visszacsatolási hurok között szerepel a permafroszt olvadásával járó kibocsátás növekedésének veszélye, amely várhatóan a grönlandi jégtakaró összeomlásához is hozzájárulhat.

Ezek a folyamatok egyre szélsőségesebb időjárási eseményeket okoznak világszerte, beleértve a gyakori hurrikánokat és a szélsőséges hőhullámokat. Felmerül a kérdés, hogy a globális felmelegedés nemcsak a környezeti kérdésekre van hatással, hanem geopolitikai feszültségeket is szülhet, ahogy egyre több ember kényszerül elhagyni otthonát a változó körülmények miatt.

Bár a megújuló energiaforrások, mint a szél- és a napenergia felhasználása 15%-kal nőtt 2023-ra, a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is dominálnak az energiamixben. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a fosszilis energiahordozókat hasznosító érdekcsoportok ellenállása miatt nehezen elképzelhető, hogy a 21. század végére a felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fokra korlátozni lehessen, ami a Párizsi Klímavédelem kulcsfontosságú célja.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás csak egy része annak a szélesebb krízisnek, amely magában foglalja a környezetszennyezést, a természetpusztítást és a növekvő gazdasági egyenlőtlenségeket. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ha azonnali lépések nem történnek, az éghajlatváltozás 2050-re sok milliárd további halálesetet okozhat.

A megoldások között szerepel a népesség fokozatos csökkentése, a nők és lányok oktatásának és jogaiknak megerősítése, valamint az ökoszisztémák védelme és helyreállítása. A kutatók kijelentették, hogy csak határozott fellépéssel védhetjük meg a természetes világot, elkerülhetjük a mélyreható emberi szenvedést, és biztosíthatjuk a jövő generációi számára az élhető környezetet.

A nemzetközi közösség képviselői novemberben Azerbajdzsánban találkoznak az ENSZ COP29 klímacsúcson, ahol William Ripple, az Oregoni Állami Egyetem kutatója hangsúlyozta, hogy sürgető a hatalmas előrelépés, hiszen a Föld jövője olyannyira egyre kritikusabbá válik.