Bevezetés

A Fővárosi Közgyűlés decemberi ülése szemet szúró döntésekkel indította a téli szezont. Karácsony Gergely főpolgármester javaslatát, amely a sebességtúllépők, köztük az extrém gyorshajtók szigorúbb szankcionálására vonatkozott, a közgyűlés elutasította. A javaslat célja az volt, hogy 50 km/órás sebességkorlátozás alatt 6 hónapra kötelezően lefoglalják az autójukat, sőt, a visszaesőktől végleg el is véve azt. A Tisza Párt képviselői más irányba konzultáltak, azt javasolva, hogy a jogszabályokban elérhető megoldásokat parlamenti keretek között kellene bevinni.

A gyorshajtás problémája Magyarországon

De miért nem hatékonyak a gyorshajtás elleni intézkedések? Az elmúlt évek statisztikái, különösen a 2020 óta tapasztalt baleseti adatok, azt mutatják, hogy rózsás helyzet a közúti közlekedés biztonságában, és mivel a balesetek harmada gyorshajtás miatt következik be, még égetőbbé válik a probléma.

Szankciók és javaslatok

Herpy Miklós közlekedési ügyvéd arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi sebességtolerancia, amely lakott területeken 15 km/órás eltérést enged, idejétmúlt. A fokozott ellenőrzések és a gyorshajtási szabályok változtatásával lehetne javítani a közlekedésbiztonságot. Javasolta, hogy a gyorshajtók ne csak pénzbírságot, hanem eltávolítási pontokat is kapjanak, ami komolyabb következményeket von maga után, hiszen a 18 pont összegyűjtésével elvesztik a jogosítványukat. Ezenfelül, ha a sofőr késlekedik a gyorshajtó azonosításával, az autó ideiglenes kivonását is szükséges lenne végezni.

A gyorshajtás statisztikái 2024 elején

Kevesen tudják, hogy 2024 első felében közel 356 ezer bírságot szabtak ki Magyarországon, amivel a gyorshajtók száma egyre nőtt, amit jól mutat, hogy a sebességtúllépésekből származó bírságbevétel elérte a 20 milliárd forintot. A legtöbb gyorshajtást a főváros forgalmas útjain regisztrálják, sok esetben a sofőrök 100-nál is nagyobb sebességgel közlekednek, sokan tudatosan teljesítik a szabályokat sértve, mert tisztában vannak, hogy hol kell lassítani.

Az osztrák modell és a jövedelem arányos büntetések

Az osztrák modell, ahol a közlekedési szabálysértések esetén az autókat ideiglenesen lefoglalják, és magas büntetések kerekednek, már régóta bizonyítottan hasznos. A büntetési tétel akár 5000 euró is lehet, ez körülbelül 2 millió forint. Esetleg Magyarországon is bevezethetne hasonló rendszert, ahol a gyorshajtás nem csak bírságot von magával, hanem az autók lefoglalása is következhet.

Új bűnügyi módszerek alkalmazása

A rendőrség emellett egy új bűnügyi módszert is alkalmazhatna, amely a Finnországban használt jövedelemarányos bírságokhoz hasonlóan a sofőr jövedelme alapján állapítaná meg a büntetést. Ez egy kiszorzott árképzési rendszert eredményezne, ahol a gazdagabb autósok komolyabb büntetésekről számolhatnának be, ami jobban segítené a közlekedésbiztonság javítását.

Következtetések

Ezek a kezdeményezések végül elvezethetnek ahhoz, hogy olyan szabályok kerüljenek bevezetésre, amelyek valóban csökkentik a gyorshajtás mértékét Magyarország útjain, és talán megakadályozzák a jövőbeli tragédiákat.