Az európai országok arról tárgyalnak, hogy fegyverszünet vagy békemegállapodás esetén katonákat küldenek Ukrajnába. A tárgyalások, amelyeket Emmanuel Macron francia elnök irányít, még korai szakaszban járnak, de már most is megosztottság mutatkozik a résztvevők között. Sokan úgy vélik, nem célszerű még most felvetni ezt a kérdést.

Egyre sürgetőbbé vált ez a téma, mivel Kijev elvesztette az irányítást a háborúban, és az orosz erők folyamatosan a kulcsfontosságú keleti front felé haladnak. Az európai vezetők nem szeretnék azt az üzenetet küldeni Vlagyimir Putyinnak, hogy itt az ideje a területek megtartásáról szóló tárgyalásoknak, mert ez csak azt mutatná, hogy az oroszok győztek. Az európai politikai körök azt hangsúlyozzák, hogy Ukrajna katonai és gazdasági támogatását tovább kell fokozni, míg Putyin hajlandósága a tárgyalásokra erőteljes kérdőjel.

A lengyel vezetés óvatosan közelít a kérdéshez, míg a németek más állásponton vannak. A német védelmi miniszter azt állítja, hogy Berlin fontos szerepet játszhat a fegyverszünet kidolgozásában, de a részletekről még korai beszélni. Mark Rutte NATO főtitkár is figyelmeztetett arra, hogy Putyin miért ülne tárgyalóasztalhoz, amikor a jelenlegi helyzet neki kedvez.

A tárgyalások során felmerült, hogy mégis hány katonát kellene Ukrajnába küldeni. Jelenleg, egy 5-8 nemzetből álló koalícióban 40 ezer katona bevetése merült fel, viszont a rotációs rendszerben 100 ezer katonára lenne szükség, hogy biztosítani tudják a helyzet stabilitását – állította Franz-Stefan Gady, korábbi osztrák katonai stratégia szakértője.

Az elképzelés, hogy külföldi csapatok segítsenek, komoly megterhelést jelentene az európai hadsereg számára. Az elemzők figyelmeztetnek arra, hogy az Egyesült Államoknak is aktívan részt kellene vennie a folyamatban, ha nem is közvetlenül a katonai beavatkozásban. Az orosz-ukrán konfliktus feszültsége csak nőni fog, és a nemzetközi közösségnek sürgősen lépéseket kell tennie a béke biztosítása érdekében. Az egész helyzet átértékeli a NATO és az EU szerepét a nemzetközi békefenntartási missziókban, és átalakítja a regionális hatalmak stratégiai gondolkodását.