A közeljövőben a megújuló energiaforrások iránti kereslet folyamatosan növekedni fog, különösen a villamosenergia-termelés terén. A Nemzeti Energiastratégia előrejelzései szerint az ország áramfogyasztása 2030-ig jelentősen megnő, ezért a kormányzat 5 GWh naperőművi kapacitás, 700 MWh szélerőművi kapacitás, és 1000 MWh energiatároló rendszer kiépítését tervezi. Azonban a naperőművek telepítésének üteme és az energiatárolás hiánya komoly szakmai aggodalmakat okoz.

A probléma gyökere abban rejlik, hogy a napelemes energiatermelés csúcsidőszakában, főként a napos órákban, sokkal több áramot termel az ország, mint amennyit a lakosság felhasznál. Ezért a rendszer terhelése jelentős mértékben megnő, különösen az esti órákban, amikor a kereslet a legnagyobb.

A megújuló energia kapacitás növelése mellett a szakértők szerint létfontosságú, hogy hatékony energiatárolási megoldásokat találjunk. Jelenleg három fő technológia versenyez ezen a területen: a szivattyús tározós vízerőművek, az akkumulátorok, és a hidrogén alapú energiatárolás.

Az akkumulátortechnológia már viszonylag fejlett, ugyanakkor vannak hátrányai is, mint például az elöregedés és a káros vegyi anyagokkal való foglalkozás. Magyarországon már körülbelül 100 MWh kapacitású akkumulátor tároló rendszert alakítottak ki, de ez nem elegendő ahhoz, hogy megoldja a kereslet és a kínálat közötti feszültséget.

Ezzel szemben a hidrogén alapú energiatárolás előnyei között szerepel, hogy hosszabb távú energiatárolásra is alkalmas, és a vízből történő előállítás során nincsenek környezetkárosító anyagok. A hidrogén, mint energiatároló, egyre nagyobb figyelmet kap a szakmai körökben, hiszen megfelelő technológia mellett a villamosenergia-előállítás és -kibocsátás hatékony egyensúlyozására lehetőséget nyújt.

Egyes ipari projekteket már elindítottak, például Százhalombattán és Bükkszentkereszten, ahol hidrogénnel üzemelő rendszerek megvalósítása folyik. A cél a hidrogén mint energiatárolási forma elterjesztése, ami nemcsak a megújuló energiaforrások integrálását segíti, hanem a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentését és a karbonsemlegesség megvalósítását is szolgálja.

A jövőbeli kilátások kedvezőek, hiszen a hidrogén termelésében és felhasználásában hatalmas potenciál rejlik, amelyet már külföldi példák is jól mutatnak. A megfelelő állami támogatás és az ipari partnerek együttműködése kulcsfontosságú ahhoz, hogy Magyarország is felfedezze ezt a dinamikus technológiai fejlődést. A hidrogéntechnológia piaci bevezetése és a magyar hidrogénvölgyek kialakítása elindíthatja a zöldenergia jövőjét az országban.