Idén az IgNobel-díjat Saul Justin Newman, a University College London kutatója kapta, aki a híres "kék zónák" kapcsán végzett kutatásaival tűnt ki. Az IgNobel-díj, mint tudjuk, a Nobel-díj paródiája, amely az abszurd tudományos munka elismeréseket osztja ki, sokszor humoros és szatirikus megközelítéssel.

Newman kutatásának különlegessége, hogy a kék zónák lakóinak hosszú életével kapcsolatos eddigi statisztikák és adatok megbízhatóságát kérdőjelezte meg. A kék zónák azok a területek a világban, ahol az emberek rendkívül magas kort érnek meg, mint például Japánban Okinaván, Olaszországban Szardínián és Ikarián. A helyiek általában egészséges életmódot folytatnak, ami magában foglalja a megfelelő étrendet, a rendszeres testmozgást és a szoros családi kapcsolatokat.

Azonban Newman felfedezései arra utalnak, hogy a kék zónákban élők életkorát igazoló adatok nem mindig megbízhatóak. Kutatásai során kiderült, hogy a világ legismertebb öregjei között sokan nem tudják igazolni életkorukat. Például 500 amerikai matuzsálem közül csak heten rendelkeztek a megfelelő okirattal. Az okiratok hiánya nem csupán az öregedés mérése szempontjából fontos, hanem a halotti anyakönyvi kivonatok ügyintézésében is, hiszen a statisztikák szerint sokan nincsenek is életben, akikről azt gondolják, hogy élnek.

A kutatás arra is fényt derített, hogy Okinaván 2010-es kormányzati vizsgálat alapján a százévesek 82%-a valójában már eltávozott az élők sorából. Olaszországban és Görögországban is hasonlóan borongós a helyzet, ahol az idősebb korosztály közül sokan halottnak számítanak, ám mint élők szerepelnek a nyilvántartásokban.

Egy érdekes adalék, hogy Japánban 1975-ös felmérés alapján az okinavai lakosság egészségügyi állapota volt a legrosszabb az országban, holott ők a kék zónák közé tartoznak, sok zöldséget fogyasztanak, és aktív életet élnek. Mivel a hosszú élet titkai nem csupán az életmódban keresendők, a kutatók arra jutottak, hogy a valós életkorokat és a születési adatokat sok esetben figyelmen kívül hagyják a hivatalos nyilvántartások.

Newman tehát arra a következtetésre jutott, hogy a kék zónák létezése sokkal inkább a rendszerek hiányosságainak és a gazdasági helyzetnek a következménye, mintsem csupán egészséges életmód eredménye. A gazdagság biztosítja a jó táplálkozást és a stresszmentességet, amelyek szintén kulcsszerepet játszanak az élethossz meghosszabbításában. Érdemes tehát más perspektívából is megvizsgálni azt a kérdést, hogy mitől élhetünk hosszabb ideig, mert mint látjuk, a számok mögött sokszor rejtett igazságok állhatnak.