Egy új tanulmány rávilágít arra, hogy a közösségi média tulajdonosai, politikusok és állami intézmények a legnagyobb fenyegetést jelentik a megbízható online hírfogyasztásra. A kutatás több mint 250 szakértő véleményén alapul, akik 55 különböző országból érkeztek az Információs Környezet Nemzetközi Testület (IPIE) égisze alatt. Philip Howard, a híres Oxfordi Egyetem kutatója szerint a globális információs környezet válságjelenséggel küzd, amely régóta fennálló problémákból eredeztethető.

Howard kiemeli, hogy a közösségi platformok tulajdonosainak tudatos beavatkozása hatással van a tartalom terjesztésére, amely jelentős kockázatot jelent a hírek minőségére és integritására. Az ellenőrzés hiánya folyamatosan gyengíti a hiteles információk áramlását a digitális térben.

A felmérés megállapításai szerit a trendek nemcsak a felnőtt korosztályt érintik, hanem a fiatalabb generációk is egyre szkeptikusabbak a közösségi médián keresztül terjedő hírekkel kapcsolatban. Sokan úgy érzik, hogy a közszolgálati média és a hírszolgáltatók nem képesek olyan szintű hitelességgel szolgálni, mint régebben.

A kutatás említi Elon Muskot és Mark Zuckerberget is, akiknek döntései és stratégiái képesek bonyolítani a hírfogyasztás megbízhatóságát. Musk a X (régi nevén Twitter) platformjának szabályaira helyezi a hangsúlyt, míg Zuckerberg a Facebook és az Instagram moderálási politikáját a nem angol nyelvű tartalmak esetében jelentősen csökkentette.

A TikTok is tárgya a vitának. A platformot üzemeltető ByteDance-nek nem titkolt kapcsolatai vannak a kínai kormánnyal, ami a felhasználók adatainak kezelése mellett a politikai beavatkozásokra is aggályokat vet fel. A TikTok vezérigazgatója, Sou Ce Chew, a platform működését próbálja tisztázni, annak ellenére, hogy sokan gyanakodnak a platform hitelességére.

A kutatás figyelemre méltó megállapítása, hogy a válaszadók körülbelül két harmada pessimista a hírhelyzet jövőjét illetően, ez a szám pedig a korábbi 50%-ról 66%-ra nőtt. A politikai manipuláció és a felelőtlen információterjesztés súlyos következményekkel járhat a demokratikus intézmények hitelességére is.

A mesterséges intelligencia fejlődése szintén aggodalmakat keltett. A megkérdezett szakértők kétharmada úgy véli, hogy az AI által generált tartalmak hozzájárulnak a hírek torzulásához, miközben sokan úgy gondolják, hogy a technológia akár segíthet is a hamis információk kiszűrésében.

Összességében egyre nagyobb a nyomás a hírszolgáltatóknak, hogy új módszereket találjanak a megbízható hírek közvetítésére, és ez a téma elkerülhetetlenül a társadalom általános tájékozódási kultúrájára is hatni fog.