Orbán Viktor miniszterelnök évi értékelő beszédében bejelentette, hogy támogatja készpénzhez való jog alkotmányba foglalását. Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője már tavaly kezdeményezte a készpénzhasználat alkotmányos védelmét,ám a javaslat eddig nem került be a törvényalkotási csomagokba.

Orbán úgy véli, hogy a készpénz szabadságjog, nem csupán szokás. A jövő digitális pénzének népszerűsítése mellett hangsúlyozta, hogy a készpénz marad a legbiztonságosabb, kézzelfogható eszköz, amely garantálja a személyes szabadságot és védelmet nyújt a pénzügyi intézményekkel szemben.

János Lázár, az építési és közlekedési miniszter kedden egyeztetett a javaslatról, és bizonyos kérdésekben egyetértettek. Lázár Facebook-bejegyzésében kiemelte, hogy a készpénzhez való jog biztosítása elengedhetetlen a nagy pénzügyi rendszerekkel szembeni védelem érdekében.

Noha a készpénz mennyisége tavaly decemberben rekordot döntött, januárban már visszaesést mutatott. Az MNB adatai szerint a készpénzforgalom az év elején csökkent, valószínűleg szezonális okok miatt. 2030-ra a jegybank célja, hogy az elektronikus tranzakciók aránya jelentősen növekedjen, így ez a tendencia a jövőben folytatódhat.

A készpénzhasználat visszaszorulóban van, a lakosság egyre inkább a digitális megoldásokra támaszkodik. 2024 harmadik negyedévétől kezdve több mint 138 millió okostelefonos tranzakciót regisztráltak, ami 11-szeres növekedést jelent kevesebb mint négy év alatt. Az Apple és a Google alkalmazásai örvendenek a legnagyobb népszerűségnek.

Sokan azonban azért húzódnak vissza a digitális megoldásoktól, mert nem rendelkeznek azok használatához szükséges ismeretekkel vagy nem akarják azokat alkalmazni. A készpénz használatának preferálása így sok szempontból érthető. Az idősebb generációk gyakran azért választják a készpénzt, mert így könnyebben nyomon követhetik kiadásaikat.

Bár egyesek a készpénzt biztonságosabbnak tartják, a digitális megoldások vagy hagyományos kártyahasználat sokkal védettebb, mint a készpénz otthoni tárolása, ami bűncselekmények célpontjává válhat. Az online bűncselekmények pedig évről évre növekvő problémát jelentenek. 2023-ban több mint 30 milliárd forint kár keletkezett az online csalások révén Magyarországon, és ez a szám 2024-re még tovább nőhet.

A készpénz alkotmányos védelme a gazdasági szereplők érdekeit is szolgálná, hiszen évente körülbelül 450 milliárd forint veszít el a költségvetés a készpénzhasználat csökkentésével összefüggésben.

Jelenleg a magyarok fele a bankkártyát preferálja, de 40%-uk még mindig a készpénzes tranzakciókat választja. Érdekes, hogy más országok, mint például Spanyolország, Olaszország vagy Japán, a készpénzes tranzakcióknál nagyon magas arányt mutatnak a felnőtt lakosság körében.

Több mint egy évtizede nem változtak a készpénzfelvételi limittek, pedig a jegybank már emelte a tranzakciós illetékeket, beleértve a készpénzfelvételt is. Jelenleg mindenki ingyen felveheti a bankból maximálisan 150 ezer forintig a szükséges készpénzt. Azonban a nettó átlagkeresetek folyamatos emelkedése mellett egyre nehezebb érdemi készpénzfelvétellel számolni.

Az Economx megpróbálta elérni a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy tervezik-e a készpénzfelvételi limit emelését, de még nem érkezett válasz. Korábban több ellenzéki javaslat is foglalkozott a limit emelésével, de a parlamenthez nem jutott el.

A készpénzhez való jog alkotmányos védelme tehát várakozásokkal teli, de a jövőbeni lépések még kérdésesek.