Március 15-én kezdődött az aláírásgyűjtés Óbuda Csúcshegy nevű városrészében, amelynek célja, hogy népszavazást tartsanak arról, leválhasson-e Csúcshegy Budapest szervezeti kereteiről. Hámor Endre, a helyi civil szervezet, a Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesülete elnöke elmondta, hogy a területen élő közel ezer ember aláírását szeretnék összegyűjteni a nyári időszakra, majd ezt követően a csúcshegyi népszavazást kiírhatják. Az eredmények tükrében a fővárosi közgyűlés és a Parlament dönthet a leválásról.

Miért szeretnék leválni?

Hámor Endre szerint a leválás csupán végső eszköz, hogy elérjék a céljaikat. Céljuk a helyi infrastruktúra javítása, ugyanis Csúcshegy jelenlegi problémái közé tartozik, hogy egyetlen kék nyomóskút szolgálja ki a környéket, míg a szomszédos lakóparkok már ivóvíz és csatorna bekötést kaptak. A csúcshegyiek szeretnék elérni, hogy a közterületek, beleértve az utakat, szabályozva legyenek, hogy elérhessék a belterületre vonatkozó jogokat.

Csúcshegy egy 1 négyzetkilométeres terület, amely laza beépítésű nyaralók, bungalók és családi házak által alkotott zárt kert. A település Budapest közigazgatási határán helyezkedik el, a Hármashatár-hegy és az Aranyhegyi-patak völgye között. A közlekedési infrastruktúra állapota is aggasztó: az utak egy része keskeny aszfalt, míg más része földút, amely tele van kátyúkkal.

A helyi község egyféle vízforrást igényel

A városrészen beszélgettünk Hámor Endrével és Siklósi László Péter helyi lakossal, akik elmondták, hogy számos ember érkezik az egyetlen nyomóskúthoz, ahol sokan vízért jönnek. Egy idős férfi azt mesélte, hogy 50 éve vásárolta a telkét, amelyen nyaralója van, ahova minden nyáron kiköltözik. Kiemelte, hogy ötven éve semmi sem változik a környéken, nem építettek be ivóvizet, pedig sokan fizetnének érte.

Siklósi László Péter hozzátette, hogy Csúcshegy a 20. század elején még közlegelő volt, és 1910 körül kezdték meg a parcellázást. Az első házakat ezt követően építették, de az utóbbi évtizedekben a terület nagyrészt nyaralóvá alakult. A helyiek egy része az ingatlanokat hétvégi házként használta, de egyre többen telepedtek le végleg.

Átlagos telekárak

Jelenleg a zártkertek ingatlanpiaci értéke alacsony, egy ezer négyzetméteres telek akár 27 millió forintért is elérhető. Hámor Endre megosztotta, hogy amióta lehetett, él a lehetőséggel, és a saját telkét kivonta a művelés alól, azonban a telek még mindig mezőgazdasági besorolású, de nem kötelező úgy használni. Ebből következik, hogy sokan hasonló körülmények között élnek, és az önkormányzat ki is kényszeríti tőlük az éves adót.

Körülbelül ezer telek található Csúcshegyen, ahol a lakosság számát 768 családra becsülik, így összesen 1000-1500 fő lakhat a területen. A problémák között szerepel, hogy az önkormányzat évek óta küzd a közterületek befogadásáért, hogy a közművek bevezetésre kerüljenek.

A lakóparkok problémája

A közeli lakóparkok viszont vízvezetéket kaptak, míg Csúcshegy nem. A lakók véleménye szerint a kerületi önkormányzás nem hajlandó foglalkozni a problémáikkal és a helyi infrastruktúra fejlesztésével. Hámor Endre hangsúlyozta, hogy a csúcshegyiek nem kívánják elhagyni a fővárost, de úgy érzik, hogy ha egyedül maradnak, akkor ezen a módon tudják megszerezni a saját sorsuk irányítását.

Óbudai önkormányzat: Nincs terv a belterületbe vonásra

Az önkormányzat válaszában elmondta, hogy az infrastruktúra fejlesztése Budapest hatáskörébe tartozik, és Csúcshegy sosem volt építési övezet. Fontos megjegyzés, hogy eddig egyik kerületvezetés sem tervezte, hogy a területet belterületbe vonja. Tordai Bence, Csúcshegy parlamenti képviselője szerint a helyiek problémái teljesen jogosak, és a kerület, a főváros, valamint a kormány együttműködése szükséges a jogi és infrastrukturális helyzet rendezéséhez. Úgy véli, a jövőben a közművek megfelelő bevezetésére és a helyi életminőség javítására lenne szükség, hiszen a csúcshegyiek élete jelentősen eltér a város többi részének lakóitól.