Orbán Viktor miniszterelnök ambiciózus terve, miszerint Magyarország a kínai tőke fő európai célpontjává váljon, a legfrissebb adatok alapján valósággá válik. Az elmúlt két évben a kontinensre érkező kínai befektetések több mint negyedét Magyarország kapta, amely magában foglalja az elektromos járművek és akkumulátorok gyártására vonatkozó hatalmas beruházásokat.

Nagy Márton gazdasági miniszter a Financial Times-nak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a kínai befektetések kulcsszerepet játszanak az ország autóiparának megőrzésében, amely a magyar gazdaság 'nagyon erős magját' képezi. Az ipar várhatóan a GDP majdnem egyharmadát fogja kitenni, ami a gazdasági növekedés szempontjából különösen fontos.

A jelentés kitér arra is, hogy Kína legnagyobb elektromos jármű- és akkumulátorgyártó vállalatai, mint például a BYD és a CATL, jelentős beruházásokat indítanak el Magyarországon. A BYD nemrégiben Szegedet választotta első nagy európai gyártóhelyének, míg a CATL 7,3 milliárd eurós üzemet épít az ország keleti részén.

Mindkét cég várhatóan a jövő év második felében nyitja meg kapuit, amely számos más kínai zöldmezős beruházással együtt komoly hatással lesz a gazdaságra és a bérekre, amint elkezdik a működést – hangsúlyozta Nagy Márton.

A magyar kormány azt állítja, hogy ezek a befektetések létfontosságúak az ország számára, amely jelenleg nehézségekkel küzd. Az ország recesszióba került, a GDP a harmadik negyedévben 0,7 százalékkal csökkent, és a költségvetési hiány várhatóan meghaladja a GDP 4,5 százalékát 2023-ban.

Orbán Viktor úgy véli, hogy a kelet és nyugat közötti egyensúly fenntartása a gazdaságpolitika 'stratégiai alapja'. A miniszterelnök optimista abban, hogy Magyarország képes fenntartani a szoros kapcsolatait Pekinggel, miközben Donald Trump esetleges új elnöksége alatt is megfelelő kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal.

A cikk rámutat arra, hogy Orbán Viktornak most az a kihívása, hogy diplomáciai tornát folytasson, amely segíti abban, hogy Magyarország a kínai és amerikai vezetőkkel egyaránt jó kapcsolatokat ápoljon. Mindeközben figyelni kell az uniós források csökkenésének veszélyére is.

Szakértők figyelmeztetnek, hogy a kínai befektetések várhatóan nem tudják teljes mértékben pótolni az uniós források hiányát. Az Európai Bizottság adatai alapján Magyarország eddig évente körülbelül 5 milliárd eurós uniós támogatást kapott, ami a GDP körülbelül 2,5 százalékát tette ki.

A magyar infrastruktúra fejlesztésének kihívásai is folyamatosan fennállnak. Vitányi Dániel vasúti szakértő és ellenzéki politikus szerint körülbelül 10 milliárd euró értékű, főleg uniós finanszírozású vasúti beruházást töröltek. Az egyetlen jelentős folyamatban lévő vasútépítési projekt a Budapest és Belgrád közötti vonal, amely kínai finanszírozással valósul meg.

A jövő szemléletes magyar gazdasági stratégiája körvonalazódik: Kína és a nyugati országok közti egyensúly megteremtése, fenntartva Magyarország versenyképességét a globális piacon.