A legfrissebb kutatások rávilágítanak, hogy a magzat már az anyaméhben érzékel és tanul, ami elképesztő hatással van a születés utáni fejlődésére. Az anyaméhben a baba lát, hall és tapasztalatokat gyűjt, amelyeket később felhasznál a világ megértésében. A harmadik trimeszterben a baba agya már jelentősen fejlődik, érzékelve a külvilág ingereit, például tapintás és szaglás útján. Érdekes részlet, hogy a terhesség ötödik hónapjától kezdve a magzat már álmodik is, így a születés előtt kialakuló álmok fontos szerepet játszanak a korai kognitív fejlődésben.

A magzati fejlődés során az anya szervezetében zajló folyamatok, például a táplálkozás és a hormonális változások, szintén hatással vannak a baba agyának fejlődésére. A terhesség alatt a nők érzelmi állapota is befolyásolja a babát; a közös harmónia az anya és a baba közötti pszichológiai kötelék erősödését eredményezi. Korábbi elképzelések szerint azonban a magzat agyi aktivitása sokáig ismeretlen maradt a tudósok előtt, mivel nehéz mérni az anyaméhben lévő baba agyi aktívitását.

Az új kutatások szerint a csecsemők születésük után hatalmas mennyiségű ingerhatással találkoznak, ami drámai változás az agyi aktivitásukban. A születés folyamata, ami az ember életének egyik legnagyobb átalakulása, rendkívüli hatással van az agyra is. A kutatók most figyelmet fordítottak az agyi aktivitás változásaira a születés során, amely egy új dimenziót nyitott meg az agy fejlődésének megértésében.

A kutatók egy puha mágneses tekercset helyeztek az anya hasára, amely lehetővé tette a magzat mozgásának hatásainak kiküszöbölését és az agyi aktivitás vizsgálatát. A vizsgálat során 140 magzatról és csecsemőről gyűjtöttek adatokat különböző fejlettségi szinteken, így sikerült részletes képet kapni a magzati agy fejlődéséről a születés előtt és után.

A legújabb felfedezések között szerepel, hogy az agyi aktivitás a frontális kéregben, amely a magasabb kognitív képességekért felel, szignifikánsan megnőtt. Ez a megállapítás meglepetést okozott, mivel eddig úgy vélték, hogy a homloklebeny csak később, gyermekkorban fejlődik ki. Ezen kívül a kutatók azt is tervezik, hogy összehasonlítják a koraszülött babák agyfejlődésének időzítését a 37. hét után született babákéval, hogy kiderüljön, vannak-e különbségek a korai agyfejlődés terén. A kutatás új irányt adhat a prenatális fejlődés megértésének, mely segíthet a szülői nevelés és a korai fejlesztés optimalizálásában.