Az Orbán-kormány 2020. március 11-én hirdette ki az Alaptörvény különleges jogrendje szerinti veszélyhelyzetet a koronavírus-világjárvány miatt. Ezzel lehetőséget kapott arra, hogy rendeletekkel módosítsa az Országgyűlés által elfogadott törvényeket, melyekre „rendes” körülmények között nem lett volna hatásköre.

A hír már akkor nagy port kavart, hiszen a felhatalmazási törvény által a kormány jelentős hatalomra tett szert, amely lehetővé tette számára, hogy felfüggessze a törvények alkalmazását, eltérhessen a jogszabályoktól, és különleges intézkedéseket hozzon.

Mit nevezünk különleges jogrendnek?

Csink Lóránt jogászprofesszor kifejtette: A különleges jogrend egy olyan keretrendszer, amelyet társadalmi vagy természeti jelenségek kezelésére hoztak létre, amelyek az állam működésének normális állapotában nem kezelhetők, és amelyek veszélyeztetik az embereket, az államot, vagy az alkotmányos rendet.

A kormány értékelése szerint ilyen jelenség volt 2020-tól a koronavírus-világjárvány, illetve 2022-től a szomszédos Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus, melyek mind komoly társadalmi és gazdasági kihívásokat jelentettek.

A különleges jogrend alatt a kormánynak lehetősége van arra, hogy rendeleteket hozzon a hadiállapot, szükségállapot vagy a veszélyhelyzet keretein belül. Legutóbb, 2022 őszén a különleges jogrendi helyzetek köre háromra csökkent, kikerült a megelőző védelmi helyzet és a terrorveszélyhelyzet, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lépett.

Jelenleg tehát a következő különleges jogrendi helyzetek léteznek:

1. Hadiállapot 2. Szükségállapot 3. Veszélyhelyzet

A különleges jogrendben is érvényesülnek bizonyos jogállami garanciák. Az Alaptörvény alkalmazását például nem lehet felfüggeszteni, és a kormánynak minden olyan intézkedést meg kell hoznia, amely az Országgyűlés folyamatos működését biztosítja.

A Fidesz frakció március 11-én benyújtotta az Alaptörvény tizenötödik módosítását, amelyben a kormány helyzetkezelő hatásköreinek átgondolásáról van szó. A tervezett módosítások célja a rugalmasabb jogi keretek kialakítása a rendkívüli helyzetek kezelésére, hogy a kormány hatékonyan tudja reagálni a váratlan helyzetekre.

A kormány hatásköre a veszélyhelyzet alatt tisztán szabályzott keretek között működne, biztosítva a jogállamiság védelmét. Ehhez a parlament kétharmados szavazatának támogatására lenne szükség egyes törvények felfüggesztéséhez.

Az új szabályozás célja, hogy elkerülje a zűrzavart és biztosítsa a kormány hatékony működését a különleges jogrend ideje alatt, miközben megőrzi az alapvető jogok védelmét. A javasolt módosítások szembehelyezkednek a korábbi teljesen széleskörű felhatalmazásokkal, céljuk a jogi keretek közti egyensúly megteremtése a hatékony kormányzás és a jogállami elvek között.