Az öt másodperces szabály, amely szerint ha egy étel kevesebb mint öt másodpercig érintkezik a földdel, még minden tisztaságát megőrzi, régóta kering a köztudatban. Az első komolyabb tesztet 2003-ban végezte el Jillian Clarke, az Illinois-i Chicago High School for Agricultural Sciences végzős diákja. Clarke kétféle csempét – simát és durvát – használt, és Escherichia coli baktériumot juttatott a felületekre, majd gumimacikat, és sütiket ejtett a csempék közé, amelyeket öt másodperc elteltével vizsgált meg.

A kísérlet meglepő eredményekkel zárult. Néhány évvel később Paul Dawson élelmiszerkutató és diákjai a dél-karolinai Clemson Egyetemen szintén tesztelték az öt másodperces szabályt. Ők kolbászt ejtettek egy Salmonella typhimuriumot tartalmazó csempedarabra, és kiderült, hogy az öt másodperc alatt a baktériumok több mint 99%-a átkerült a csempéről a kolbászra. Dawson kijelentette, hogy az öt másodperces szabály „baromság”.

Ez a hiedelem azonban még mindig nem szűnt meg, és 2014-ben Anthony Hilton mikrobiológus professzor és diákjai az angliai Aston Egyetemen tovább vizsgálták a teóriát. Kísérleteik során különböző felületeken (szőnyeg, laminált padló és csempe) analizálták a Kólibaktérium és a Staphylococcus aureus élelmiszerekre kerülését. Az étkezési anyagokon, mint például pirítós, tészták, kekszek és ragacsos édességek, különbséget tettek 3 és 30 másodperces időintervallumok között.

Eredményeik azt mutatták, hogy minél hosszabb ideig érintkezett egy étel a padlóval, annál nagyobb valószínűséggel tartalmazott baktériumokat. Hilton megjegyezte, hogy ez az öt másodperces szabály melletti érvek kétélűek, de nem voltak döntőek.

A 2014-es kutatás nem szolgált a várttal arányos bizonyítékokkal, így újabb kutatások indultak. Donald Schaffner élelmiszertudományi professzor és mesterszakos hallgatója, Robyn C. Miranda a New Jersey-i Rutgers Egyetemen kezdett mélyreható vizsgálatokba az öt másodperces szabályt illetően, tesztelve négy élelmiszert (görögdinnye, kenyér, vajas kenyér és rágógumi) négy különböző felületen (rozsdamentes acél, kerámiacsempe, fa és szőnyeg).

Az elemzések során kiderült, hogy a padlóra ejtett ételek elfogyasztása után a megbetegedések kockázata számos tényezőtől függ, például a padló szennyezettségétől és a jelen lévő baktériumok típusától. Charles P. Gerba, az Arizonai Egyetem virológia professzora hangsúlyozta, hogy a konyha padlója a legnagyobb valószínűséggel szennyezett a házban, mivel a konyhában a legnagyobb a mozgás, és az ételmaradékok gyakran a padlóra hullanak, ezáltal táptalajt biztosítva a baktériumok számára.

Ez a kutatás új megvilágításba helyezi az öt másodperces szabályt, és arra figyelmeztet, hogy jobban kell figyelnünk arra, hogy mi érintkezik a földdel, mert ezzel forradalmasíthatjuk az ételek biztonságos fogyasztását.