1996. február 15-én történt a floridai Cape Canaveral közelében egy olyan tragédia, amely örökre megváltoztatta az űripart. Bruce Campbell, az Astrotech Space Operations biztonsági szakértője, közelről tapasztalta meg az Intelsat-708 műhold kínai Hosszú Menetelés 3B rakétájának katasztrofális indítását Hszi-csangban.

Az 1990-es években az amerikai űripar komoly nehézségekkel küzdött, miután a NASA betiltotta az űrrepülőgépek kereskedelmi szállítmányainak indítását a Challenger-katasztrófa következtében. A kínai kormány ekkor kezdte el kínálni szolgáltatásait alacsony árakkal, melyek vonzó lehetőséget jelentettek a nyugati ügyfelek számára. Az Intelsat például 56 millió dollárért kötött szerződést Kínával, ami jelentős pénzügyi megtakarítást nyújtott a népszerű európai Ariane rakétákhoz képest.

Campbell saját tapasztalatai alapján számolt be arról, hogy a Hszi-csangban található űrközpont infrastruktúrája primitív volt, de működőképes. Azonban a biztonsági problémák nem sokkal később felszínre kerültek. Mielőtt az Intelsat-708 indítása sor került volna, korábban már fordult elő, hogy egy szilárd hajtóanyagú rakétamotor zárt térben kigyulladt.

A katasztrófa tragikus időpontja hivatalosan 3 óra 5 perckor következett be. Az amerikai személyzet a biztonsági intézkedések miatt egy távolabbi műholdszerelő épületbe került, távol a rakéta várható repülési útvonalától. A helyi szállodai dolgozók, akik a külföldi szakemberek visszatérésére vártak, nem kaptak engedélyt a recepción való tartózkodásra, ami valószínűleg megmentette az életüket.

Az indítás során a rakéta nem a várt módon emelkedett, hanem vízszintesen elfordult, és alacsonyan száguldott a föld felett. Mindössze 22 másodperccel az indítása után a rakéta, teljes üzemanyag-terhével, egy domboldalba csapódott, hatalmas robbanást okozva. A detonáció következtében az égboltot nappali fény árasztotta el, a robbanás ereje pedig ablakokat tört ki a környező épületekben.

A katasztrófa után a terület, ahol a becsapódás történt – egy amerikai szálloda és egy közeli falu – szinte teljesen elpusztult. Míg a kormány hivatalosan hat halottról és 57 sérültről számolt be, tanúk olyan teherautókat láttak, amelyek holttesteket szállítottak, így valószínű, hogy az áldozatok száma a helyi lakosság körében több százra rúghatott. Hszi-csangban a biztonsági hiányosságok világossá váltak: a lakóterületek közvetlenül a kilövőállomás szomszédságában helyezkedtek el, emellett az evakuálási protokollok sem voltak megfelelően kidolgozva.

A tragédiai napjaiban Campbell és csapata Hszi-csangban maradt, hogy begyűjtsék a műhold törmelékét, és biztosítsák, hogy ne kerüljön kínai kézbe. A vizsgálatok során kiderült, hogy a rakéta repülésirányító rendszere hibásodott meg. A kezdeti gyanú szabotázsra vonatkozott, de ezt a nyugati mérnökök később megcáfolták.

Campbell később visszatért Kínába más űrmissziók kapcsán, azonban a Hszi-csang közelében lévő falu addigra teljesen eltűnt a térképről és az emlékezetből. Ma már semmilyen emlékhely nem áll az áldozatok tiszteletére, a katasztrófát pedig a kínai állami sajtó máig elhallgatja, ez a tragikus esemény pedig súlyos örökséget hagyott maga után az űripar történetében.