Fantasztikus utazásra hívunk: merülj el a Magvető Kiadó történetének izgalmaiban, amely 1955-ben élte első éveit, és megértsd, hogyan formálta a magyar irodalmat a rendszerváltás előtt! Miként dolgoztak együtt a kiadók és az állam a kultúra irányításában? Hogyan élték meg az írószakma képviselői a cenzúra időszakát, és milyen hatások érvényesültek a magyar irodalomban?

A Magvető Kiadó alapítói között szereplő Képes Géza és mások is úgy gondolták, hogy az irányvonal nem csupán a pártpolitika behatásától függetlenedhet, hanem szükséges, hogy a kultúra monopol jellegét megkérdőjelezzék. Eddig elhanyagolt írók, mint Füst Milán és Déry Tibor, új lehetőségekhez jutottak,ám a cenzúrán keresztül végig kellett küzdeniük magukat. A Kádár-korszak alatt a magas művészet propagandaeszközzé lett, ami a kiadók által képviselt irodalmat is befolyásolta.

Szabó Tibor Benjámin szerint a hazai könyvkiadás során az amerikai könyvtermés sokszor visszafogottabb, szórakoztatóbb művektől merítette az erőt, hogy ezáltal a hamis tudatot erősítse. „A Magvető Kiadó merész lépéseket tett, kiemelkedő népszerűséggel bíró szerzőket, mint Rejtő Jenő vagy Agatha Christie, vonzottak a magyar piacra” – mondta Szabó.

Az irodalmi cenzúra három fő elemre épült: az írókra, a kiadókra és az állami ellenőrzésre. László Ferenc örömmel emlékezett vissza olyan könyvekre, amelyek egyik kiadónál tiltottnak számítottak, míg más szóban forgó kiadónál gond nélkül publikálhatták őket. A Magvető és a Szépirodalmi Kiadó között ekkor komoly rivalizálás is zajlott.

A cenzúra játszmái a legmagasabb szinteken zajlottak, az állam erejének demonstrálásként a könyvkiadók tevékenységeit időről időre megállították. Aki nem szerepelt a cenzúrazsákban, nem juthatott szóhoz a piacon. Csak 1988-tól kezdődően alakultak meg a magánkiadók, de a tartalmak ellenőrzése mindvégig fennmaradt 1989-ig.

Ma a Magvető Kiadó önálló entitásként létezik, 1993 óta pedig a Lídia és Lant Kereskedelmi Rt. része. Morcsányi Géza 1995-től tizenöt éven keresztül irányította a kiadót, szem előtt tartva a kultúra megerősítését és modernizálását.

A közelmúltban László Ferenc úgy nyilatkozott, hogy a Magvető Kiadó az elmúlt 20 év során abszolút sikertörténetté vált, hiszen a kultúra komoly szereplőjévé nőtte ki magát. A szakértők reménykednek abban, hogy a következő évtized során a könyvszakma nem tér vissza a cenzúrázott korszak tarthatatlan kereteihez, és folytathatja azt a szellemi gazdagítást, amire a magyar kultúrának sürgősen szüksége van. Ne hagyd ki ezt a mesés és izgalmas kulturális kalandot!