A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói lenyűgöző eredményeket értek el az űrkutatás terén, bizonyítva, hogy egyetlen kép alapján megállapítható, hogy a különböző felszíneken (például kőzetlemez, jég vagy iszap) kialakuló repedések mintázatában milyen szerepet játszhatott a víz. Ezt a kutatást a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban publikálták.

A kutatók, Domokos Gábor, Regős Krisztina, valamint az amerikai University of Pennsylvania tudósai, Douglas Jerolmack és Sophie Silver, forradalmi számításokat végeztek, melyek lehetővé tették a repedésmintázatok három fő típusának azonosítását: a hierarchikus repedésmintázatokat, az ciklikusan táguló és zsugorodó repedéseket, valamint a jég által befolyásolt repedéseket. Ezek a típusok szoros kapcsolatban állhatnak a bolygók geológiai folyamataival, például a Mars repedései víz jelenlétére utalhatnak.

A kutatás nemcsak az űrkutatás szempontjából kiemelkedő, hanem a geológiai tudományok terén is óriási jelentőséggel bírhat. Domokos professzor elmondta, hogy a Naprendszer objektumainak fotói ma már döntő szerepet játszanak a kutatásokban, és a képalkotó technikák fejlesztése egyre fontosabbá válik az információszerzésben. A BME kutatói új matematikai modellek segítségével próbálják a víz mennyiségét és elhelyezkedését megjósolni.

Érdekes módon a BME kutatói egy „képképző” technológiát fejlesztenek, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen állókép alapján egy képzeletbeli filmet készítsenek, mely a repedések múltját és jövőjét is rekonstrálja. A kutatás során nagy a relevanciája a geológiai ismereteknek, hiszen a múltbeli események megfelelő értelmezéséhez szükséges a mélyebb megértés.

Emellett a kutatók már dolgoznak a következő generációs algoritmusok és szoftverek kifejlesztésén, amelyek képesek hatékonyan elemezni a bolygók felszínén található repedések adatainak tömegét. Domokos professzor megjegyezte, hogy a kutatócsoport már kapcsolatban áll a NASA-val is, és tervezik, hogy közvetlen kapcsolatot tartanak a Mars roverével a jövőbeli missziók során.

A bonyolult repedésminták vizsgálata mellett a matematikai felfedezések széleskörű alkalmazással bírnak a biológiai rendszerek megértésében is. A felfedezések nemcsak az űrgeológiában, hanem a biotechnológiai alkalmazások területén is jelentős hatást gyakorolhatnak, például a sejtek közötti struktúrák modellezésében.