A múlt század folyamán jelentős változások mentek végbe a magyar családok lakhatásában. A hagyományos kiterjesztett családok, ahol több generáció élt együtt, fokozatosan átalakultak a nukleáris család formájává. Ennek hátterében a városiasodás és a polgárosodás folyamatának hatásai állnak, amelyek új társadalmi struktúrákat hoztak létre.

A falusi életforma mellett a városokban egyre inkább az lett jellemző, hogy a szülők és gyermekeik külön háztartást alakítanak ki, méghozzá gyakran a házasságot követően. Ez a tendencia különösen a második világháború utáni időszakban erősödött fel, amikor a lakótelepek és a Kádár-kockák megjelenése megváltoztatta a lakhatási lehetőségeket.

Korábban, amikor a telekárak alacsonyak voltak, még épültek olyan házak, ahol a család több tagja egy épületben, de külön lakásban élt. Azonban az utóbbi években a magas telekárak és a megváltozott lakhatási szokások miatt egyre kevesebb ember keres ilyen jellegű ingatlanokat. Budapest és agglomerációja tapasztalatai szerint a közelmúltban még keresettek voltak a nagy alapterületű családi házak, amelyek lehetővé tették több generáció együttélését. Mára azonban a 300-400 négyzetméteres családi házak eladása nehézkessé vált, mivel sok esetben ezek az ingatlanok elavultak.

A közlekedési és közművesítési adottságok is szerepet játszanak a döntésekben, hiszen az újonnan épített lakások sokkal kedvezőbb lokációban találhatók, így a fiatalok inkább ezeket választják. Ráadásul a környezettudatos vásárlók is egyre inkább a fenntarthatóbb, energiatakarékos megoldások felé fordulnak.

Bognár Katalin, ingatlanszakértő rámutatott, hogy az eladhatatlan nagy családi házakból kisebb lakásokat is ki lehet alakítani, de ez költséges és időigényes folyamat. Ha egy ingatlanban két különálló lakást alakítanak ki, az már növeli az értékét és keresletét a piacon.

A fiatalok számára a lakáshitel lehetőségei is kulcsfontosságúak, hiszen gyakran CSOK és állami támogatások révén juthatnak otthonhoz. Az infrastruktúra fejlesztése lehetőséget biztosít arra, hogy az új lakásokhoz könnyebben hozzájuthassanak.

Összefoglalva, a hagyományos családi házak iránti kereslet csökkenése mögött gazdasági, társadalmi és környezeti okok állnak. Az ingatlanpiac átalakulásával a jövőben várhatóan a kisebb, modern lakások és a közösségi lakhatási formák válnak dominálóvá, tükrözve a változó igényeket és életformákat.