A BBC által közzétett szörnyű hír szerint egy csehországi emberkereskedő banda 16 áldozatot kényszerített munkára a brit McDonald’s gyorséttermében, valamint más népszerű áruházláncok, például az Asda, a Co-op, az M&S, a Sainsbury’s, a Tesco és a Waitrose gyáraiban. A modern rabszolgaság sokkoló jelei között szerepel, hogy négy férfi bérét egy banki számlára utalták, amelyet a banda irányított. A Csehországból származó áldozatokat több mint négy éven keresztül kifosztották és igavonásra kényszerítették.

A brit McDonald’s reagálva a nyilvánosságra került hírre bejelentette, hogy szigorította a „potenciális kockázatok” kiszűrésére szolgáló intézkedéseit. A British Retail Consortium úgy nyilatkozott, hogy tanultak az esetből, de a kérdés az, hogy mindez elegendő-e a hasonló esetek megelőzésére.

A bűnszervezet eddig hat tagja ellen indult eljárás, amelyet a Covid-járvány miatt több alkalommal elhalasztottak. A legfrissebb információk szerint a BBC kiderítette, hogy kilenc áldozat a cambridgeshire-i Caxton McDonald’s üzletében, míg többen a bizonytalan körülmények között működő szupermarketek saját márkás termékeit készítő pitakenyérgyártó cégnél dolgoztak.

A történet tragikus része, hogy az áldozatok szinte minden esetben hazai nyelvükön beszéltek, így kiemelten fontos volt a megfelelő tolmácsolás. Sajnos a banda egy tagja segített a pályázatok kitöltésében és még a munka interjúkon is ott ült tolmácsként. A fizetésük egy része folyamatosan elcsúszott a bűnszervezethez, míg az áldozatok napi néhány fontból próbálták megélni a beázó fészerben vagy egy fűtetlen lakókocsiban.

A bennfentes ellátás teljesen megdöbbentő: a banda luxusautók, arany ékszerek és csehországi ingatlan vásárlására költötte a megkeresett pénzt, miközben az áldozatok szüntelen küzdöttek a hajléktalansággal és a függőségekkel. A legszomorúbb, hogy az eddig hazatérni próbáló áldozatokat mindig felkutatták és visszaszállították az Egyesült Királyságba.

A nyomozás során a hatóságok több figyelmeztető jelet is figyelmen kívül hagytak, legyen szó arról, hogy több áldozat bérét egyetlen kapcsolattartó számlára utalták, illetve, hogy a dolgozók nem beszéltek angolul. Ezen kívül sokan döbbenetes mennyiségű órát dolgoztak, akár 70-100 órát is hetente, ami szintén a kényszermunka jellemzője. Dame Sara Thornton, a modern kori rabszolgaság elleni egykori biztos megdöbbenését fejezte ki, amiért a figyelmeztető jeleket a cégek nem vették észre.

Ez az eset rávilágít arra, hogy milyen fontos a rendőrség és a vállalatok közötti együttműködés a modern kori rabszolgaság ellen, és arra is, hogy a jövőbeni ellenőrzéseket alaposabban kell végezni az üzletekben a bűnszervezetekhez kapcsolódó tevékenységek lebuktatására.