Mérő László, a mesterséges intelligencia egyik legismertebb szakértője, hangsúlyozta, hogy a gépek feletti kontroll megőrzése kizárólag rajtunk múlik. "Mindig lesz lehetőségünk arra, hogy letartóztassuk a technológiai fejlődést azzal, hogy megőrizzük a közvetlen irányítást. Az MI, bár bizonyos feladatokban már most is felülmúl minket, nem jelenthet veszélyt, ha mi magunk kézben tartjuk a dolgokat" - állítja. De vajon mennyire igaz ez? Yoshua Bengio, aki a mesterséges intelligencia egyik úttörője, és akit a Turing-díjjal is kitüntettek, aggasztónak tartja a helyzetet.

Bengio figyelmeztetett arra, hogy az MI jelentős társadalmi kihívásokat hozhat, akár a társadalmi struktúrák alapvető átalakulását is invokálhatja. Ezzel párhuzamosan az MI technológiai fejlődése folytán egyre inkább nő a kockázat is. Az MI-t már alkalmazták választási kampányokban, s ez a trend a jövőben csak fokozódni fog. Egy nemrégi kutatás rávilágított arra, hogy a ChatGPT-4 az emberekhez képest lényegesen jobb a meggyőzés terén, ami komoly társadalmi és etikai dilemmákat vet fel.

A bővülő MI-alkalmazások újabb dimenziókat nyitnak meg, például a terrorizmus támogatása terén is mutatkoznak kockázatok. Az MI legnagyobb veszélyei közé tartozik az emberi kontroll elvesztése, amely arra utal, hogy egy szuperintelligens gép önfenntartási célokat kereshet. Yuval Noah Harari is figyelmeztetett arra, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás fejlődése egy korábban sosem látott, tökéletes totalitárius rendszer kialakulását teheti lehetővé.

Titkos versengés

Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is megkezdődtek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozási lépések, ám a verseny továbbra is láthatatlan hátterek között zajlik. A cégek folyamatosan titkolják fejlesztéseiket, miközben a világ legnagyobb technológiai óriásai – mint a Google és az Apple – folyamatosan versengenek egymással. Bengio kifejtette, hogy már csak öt éven belül is komoly szakadék alakulhat ki az emberi intelligencia és az MI képességei között.

Ezt az oligopolisztikus versenyt jellemzi, hogy akik a technológiát fejlesztik, túlságosan a hasznon és a konkurencián összpontosítanak, míg a biztonsági aggályokat háttérbe szorítják. Az MI potenciálisan nemcsak gazdasági, hanem társadalmi következményekkel is bírhat, hiszen a közérdek és az egyéni érdekek között egyre mélyebb szakadék alakul ki.

A legnagyobb kihívások közé tartozik, hogy az MI által generált energiaigény várhatóan drámaian nőni fog, ami különböző ipari és környezeti problémákat vet fel. Az elemzések szerint a legnagyobb modellek betanításához szükséges elektromos energia mennyisége folyamatosan emelkedik, s ezzel együtt a költségek is, ami a jövőben akár tízszeresére is nőhet.

Összefoglalva, a mesterséges intelligencia fejlődése nem csupán technológiai, hanem etikai, gazdasági és társadalmi dilemmákat is felvet. A jövőben kulcsfontosságú, hogy a készítők figyelembe vegyék a technológia társadalmi hatásait, és hogy a fejlesztések ne csupán a profit maximalizálásáról, hanem az emberi élet minőségének megőrzéséről is szóljanak.