2024. december 16.

Németország a mintapéldája mindannak, ami az európai gazdaságban rosszul működik. A GDP-je már a második egymást követő évben várhatóan csökkenni fog. Az energiaigényes iparágak, mint a vegyipar és a fémfeldolgozás súlyos gondokkal küzdenek. A német bajnok cégek, mint a Volkswagen és a ThyssenKrupp pedig példátlan leépítéseket és gyárbezárásokat jelentettek be. A gazdasági helyzet megfelel a világ más fejlett gazdaságaiban tapasztalható kihívásoknak, és ez különösen aggasztó néhány vállalat számára, akik korábban biztos lábakon álltak.

A legfrissebb elemzések arra figyelmeztetnek, hogy ezeket a problémákat leginkább úgy lehet értelmezni, mint Németország saját korábbi gazdasági sikereinek és ezek eredmények intézményi alapjainak negatív következményét. A német gazdaság jelenlegi gyengélkedése újabb bizonyíték erre. A II. világháborút követően – a felfordulás és a válság, de egyben a megújulás és a lehetőségek időszakában – a Nyugat-Németország olyan gazdasági és politikai intézményrendszert alakított ki, amely ideálisan illeszkedett az akkori körülményekhez.

A minőségi gyártás terén meglévő előnyök kihasználása érdekében a politikai döntéshozók sikeres szakképzési és gyakornoki programokat vezettek be, amelyek bővítették a szakképzett szerelők és technikusok kínálatát. A gyorsan növekvő világkereskedelem kihasználása érdekében a német ipar kétszeresére növelte a gépjárművek és gyártóeszközök gyártását, mely területeken jelentős komparatív előnyre tett szert.

De most, a globális gazdasági helyzet megváltozásával és a különböző válságok előrehaladtával a német cégek, köztük a tradicionális ipar klasszikus szereplői is, elkerülhetetlenül szembesülnek az új kihívásokkal. Az új szektorok startupjainak finanszírozása nem természetes dolog a régi stílust követő bankok számára, akik megszokták, hogy régóta működő, általuk kellően ismert iparágakban tevékenykedő vállalatokkal foglalkoznak.

A legnagyobb aggodalomra ad okot a politikai szélsőségek felerősödése is Németországban. A parlament átalakulásával együtt, a szélviharos politikai környezetben a Szabaddemokrata Párt például komoly kihívás előtt áll, hogy megőrizze a helyét az új kormányzati struktúrában. A proporciós választási rendszer egyre instabilabb koalíciókat eredményezett, mely egyre több frakció megerősödését eredményezheti.

A megoldás, úgy tűnik, nyilvánvaló: fontos, hogy az ország további lépéseket tegyen a felsőoktatás fejlesztésére, és csökkentse a hagyományos szakképzésre irányuló költségeket annak érdekében, hogy Németország vezető szerepet tölthessen be az automatizálás és a mesterséges intelligencia terén.

A válság egy új lehetőséget is hozhat, ahol a kormány a kutatás-fejlesztésbe és az innovációba fektethet be, ami fundamentalizálhatja a gazdasági modellt. Ahhoz, hogy a német gazdaság sikeresen alkalmazkodhasson az új globális helyzethez, radikális változásokat kell végrehajtani.

Németország jelenlegi gazdasági helyzete és intézményi öröksége nem illeszkedik megfelelően egymáshoz, komoly akadályok állnak az utóbbi megváltoztatásának útjában. A kollapszus állapot azt jelzi, hogy szükség van a német vállalatok felélesztésére, ami perspektívákat nyithat a jövő számára. Hogy ezt elérhessük, befektetésekre van szükség az infrastruktúrába, a technológiák fejlesztésébe és az emberi tőkébe. A kérdés már az, egy ilyen válság miként formálhatja a jövő német gazdaságát.