A II. világháború kedvező fordulatához Japán, a természetes erőforrásokban szegény nemzet elkeseredett próbálkozásai vezettek. Az ország, amely már korábban kiaknázta minden nyersanyag- készletét a távol-keleti expanziója során, nézett szembe egy súlyos válsággal, mivel az Egyesült Államok óriási olajkészletekkel rendelkezett. Az amerikai olajra való támaszkodás miatt az egyre fokozódó feszültségek közepette Roosevelt elnök gazdasági szankciókat vezetett be, amelyek keretében zárolták a japán állampolgárok vagyonát az Egyesült Államokban és leállították a fém- és olajexportot. Ezért Japánnak cselekednie kellett.

A győzelem esélye csekély volt, hiszen a japán haditengerészet és az Egyesült Államok hadereje közötti hatalmas különbségek jól láthatóak voltak. Az amerikai hadsereg lényegesen nagyobb ipari és katonai képességekkel rendelkezett, ezért sokan úgy vélték, hogy a háború Japán számára végül veszteséges lesz. Mégis Hirohito császár ragaszkodott a támadáshoz.

Jamakoto Iszoroku admirális, a Pearl Harbor elleni támadás fő stratégája, aki korábban a Harvardon tanult és részt vett a Washingtonban működő japán katonai küldöttségben, tisztában volt a két állam közötti óriási különbségekkel. A lehetőségeket latolgatva úgy vélte, hogy a japán légierőnek sürgős, meglepetés jellegű csapást kell mérnie, hogy jelentős károkat okozzon az Egyesült Államok légierőjének.

A támadás előkészítése titokban zajlott, és a japán légierő több mint 3500 kilométert repült a Csendes-óceánon keresztül az amerikai flottabázis felé anélkül, hogy a célponton bárki észlelte volna őket. A viharos felhők, amelyek a támadókat takarták, előnyükre szolgáltak, megvédve őket a hírszerző egységek elől.

Amikor a bombázók megérkeztek, a Pearl Harbor-i bázison szolgáló amerikai katonák szinte teljesen felkészületlenül néztek szembe a támadással. A repülőgépek könnyen célba vették az amerikai flotta hajóit és a légierő repülőgépét, amelyeket gondosan a kifutópályán állítottak fel, hogy gyorsan bevetésre készüljenek. Sajnos ez a japán bombázók feladatát is megkönnyítette, hiszen az amerikai gépek összevissza parkoltak és jelentős összpontosítást igénylő akciók helyett könnyű célpontokkal álltak szemben.

A Pearl Harbor-i támadás következményei nem csupán katonai jelentőségűek voltak, hanem politikai és társadalmi hatásokkal is jártak. Az Egyesült Államok belépett a háborúba, és a következő években részt vett a háború legnagyobb csatáiban, amelyek végül megoldották a náci és a japán fenyegetést is. A veszteségek mellett a támadás új szövetségeket is megteremtett, és megerősítette az Egyesült Államok nemzetközi szerepét.