Egy bő fél évszázada indult hosszú távú vizsgálat a stressz hatásairól, amelynek eredményei meglepő következtetésre jutottak. Brit kutatók 1967 óta követték a londoni Whitehall kormányzati negyedben dolgozó közszolgák egészségét, és a 40-64 éves korosztályt vizsgálva megnyugtató, de aggasztó adatokat találtak. A hierarchia alacsonyabb szintjén dolgozók, például az irodai segédszemélyzet tagjai, korábban és nagyobb arányban haltak meg, mint a magasabb rangú vezetők. A magyar egészségügyben is megfigyelhető hasonló jelenség, ahol a társadalmi státusz jelentős tényező lehet a mortalitásban.

A 1985-1988 között zajlott Whitehall II vizsgálat során, amely 10.300 közszolgát érintett, a kutatók azt találták, hogy a beosztottak kevesebb befolyással bírtak a döntéshozatalban. Ennek következtében sokuk állandó stressz helyzetben élt, ami végül egészségügyi problémákhoz vezetett.

Azóta, közel hat évtizeddel az első kutatás után, a szakemberek egyértelműen megállapították, hogy a krónikus stressz komolyan befolyásolja egészségünket, nem csak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelve, hanem a súlygyarapodás és a cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszva. Szakértők megfigyelték, hogy a stressz immunrendszerünket is gyengíti, így sebezhetőbbé válunk a fertőző betegségekkel szemben.

A stressz élménye mindenki számára eltérő, és Selye János, a stresszkutatás úttörője fogalmazta meg, hogy a stressz „a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre”. Mindannyian különböző módon reagálunk a stresszre, amely a mindennapi élet számos aspektusából fakadhat, a forgalomi dugóktól kezdve a súlyos személyes vagy munkahelyi változásokig. Az orvosok figyelmeztetnek, hogy ha nem találjuk meg a megfelelő eszközöket a stresszes helyzetek kezelésére, az súlyos következményekkel járhat.

Amikor stressz ér bennünket, a szervezetünk adrenalint termel, ami a szívverésünket gyorsítja, izmainkat megfeszíti, és megemeli a vérnyomásunkat. Ugyanakkor nő a kortizol szintje is, amely a „harcolj vagy menekülj” reakciót aktiválja. Jó példa az akut stresszre, amikor egy váratlan prezentációra kell készülnünk, és hirtelen le kell döntenünk, mit mondunk.

Érdemes megjegyezni, hogy a stressz hosszú távon nem csupán a fizikai, hanem a mentális egészségünkre is hatással van: szorongáshoz, depresszióhoz és akár pánikrohamokhoz is vezethet. Ezért rendkívül fontos, hogy tudatosan foglalkozzunk a stressz kezelésével, akár relaxációs technikák, sport vagy terápiás segítség útján. A stressz kezelésére számos módszer létezik, amelyek segíthetnek csökkenteni a krónikus stressz hatásait, és javítani az életminőséget.

Érdemes tehát figyelni a stressz jeleire és idejében lépni, hogy elkerüljük a komolyabb egészségügyi problémákat!