Aleppó városának lakói riadót fújnak, hiszen a Szíriai kormányerők kénytelenek voltak visszavonulni a városból, miután a Bassár el-Aszad elnök ellen lázadók offenzívát indítottak. A BBC beszámolója szerint a szíriai hadsereg elismerte, hogy a lázadók "nagy részeket" elfoglaltak a városban, de ígéretet tettek arra, hogy hamarosan ellentámadást indítanak.

Ez az offenzíva évek óta a legnagyobb, amely a szíriai kormány ellen irányul, és első alkalom, hogy a lázadók elérték Aleppót, mióta 2016-ban a kormányerők kiszorították őket a térségből. Bassár el-Aszad a közelmúltban hangsúlyozta, hogy megvédi az ország stabilitását és területi integritását "minden terroristával" szemben.

A szíriai belháború, amely 2011 óta tart, eddig több mint félmillió halálos áldozatot követelt. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) szerint a legutóbbi összecsapások óta, melyek szerdán kezdődtek, több mint 300 embert, köztük legalább 20 civilt öltek meg. A lázadók közvetlenül irányítják Aleppó repülőterét és több közeli települést, míg a városban éjszakai kijárási tilalmat vezettek be.

Az erőszakos események a háború egy újabb eldurvulását jelzik, miközben a helyzet humanitárius válságot is eredményezett. Idlib, amely mindössze 55 kilométerre fekszik Aleppótól, továbbra is a lázadók egyik fő bázisa, ahol a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) nevű iszlamista csoport és a Törökország által támogatott szövetségesek harcolnak.

Orosz katonai légi csapások is terítékre kerültek a helyszínen, miután a risszáli csoportok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak. Az orosz légierő első akcióit hajtotta végre Aleppóban 2016 óta, ami csak fokozza a feszültségeket. Az Egyesült Államok szószólói szerint Szíria sorsa Oroszországra és Iránra való támaszkodással van összefonódva, miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ös béketervét figyelmen kívül hagyja.

A helyi lakosság most kétségbeesetten várja a nemzetközi közösség segítségét, hiszen az emberi jogi helyzet folyamatosan romlik, és a háború következményeként a humanitárius válság tovább mélyülhet. Kérdés, hogy milyen alsókörzeti lépések születhetnek a helyzet megoldására, és hogy a nemzetközi közösség képes lesz-e véglegesen beavatkozni.