Míg egy évvel ezelőtt a megélhetés költségei, a magas árak jelentették a legnagyobb problémát a magyarok számára, 2024 őszére az alacsony bérek kerültek az első helyre (36 százalék). A megélhetési költségek a második helyre csúsztak vissza 34%-kal, míg a harmadik legégetőbb probléma (30%-kal) az egészségügy állapota – derült ki a Policy Solutions és a Závecz Research közvélemény-kutatásából, amely szeptember 28. és október 8. között készült el.

A felmérés 1000 fő megkérdezésével készült, figyelembe véve az életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív mintát. A három legaggasztóbb tényező után a negyedik helyen a korrupció áll 25%-kal, ezt követik 18%-kal a túl nagy társadalmi különbségek a gazdagok és szegények között.

A válaszadók 50%-a arról számolt be, hogy stagnál anyagi helyzete, míg 46%-a azt mondta, hogy romlott. A javulásról csupán 4%-uk nyilatkozott. Az adatok a 2023-as évhez hasonlóan alakultak, a javulás mértéke csupán 3%-ról 4%-ra nőtt.

Pártpreferencia szerint a kormánypártok támogatói között 28%-uk tapasztalt anyagi helyzetének romlását, míg a Tisza Párt szavazói esetében ez az arány 59%, a DK szavazói között 57%, a Mi Hazánk támogatói körében pedig 58% volt. A Fidesz-KDNP szavazóinak 66%-a stagnálásról számolt be, 6%-uk javulásról.

A végzettséget tekintve a felmérés azt mutatta, hogy az alacsonyabb végzettségűeket jobban érinti a megélhetési válság. Az általános iskolát végzettek 55%-a, míg a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek 48%-a számolt be romló helyzetről, míg a diplomások és az érettségizettek többsége az anyagi helyzet stagnálásáról számolt be.

A kutatásból kiderül, hogy a megélhetési válság egyre inkább begyűrűzik a középfokú végzettségű csoportok közé is, ugyanis 2023-hoz képest nőtt azok aránya, akik szakmunkásképzőt és szakiskolát végeztek, vagy érettségivel rendelkeznek és romlást tapasztaltak.

Bár a Fidesz szavazói között jelentős arányban vannak, akik stagnáló helyzetről számoltak be, mégis több mint 38%-uk az alacsony bérek és magas árak problémáit emelte ki. A Tisza Párt támogatói közül első helyen a korrupciót (33%) és az alacsony színvonalú egészségügyi ellátást (31%) emelték ki, majd ezt követi az alacsony fizetés (31%) és a magas megélhetési költségek (29%).

A magyarok a megélhetési válság elhúzódására számítanak. Hiába vár Orbán Viktor elképesztő 2025-öt és készül a kormány gazdasági akciótervével, a megkérdezettek többsége arra számít, hogy 2025-re a megélhetési válság további elhúzódásával szembesülnek. Csupán 6% gondolja úgy, hogy jövőre javulni fog anyagi helyzete, 36% inkább annak romlását várja. A válaszadók közel fele, 49% nem vár változást. A Fidesz-KDNP szavazói között valamivel optimistábban tekintenek a jövőre, mint az ellenzéki pártok támogatóinak túlnyomó része.

A felmérés során arra is rákérdeztek, hogy miért nem fogyasztanak a magyarok? Az alacsony fogyasztási mutatók miatt számos ok merült fel, azonban a válaszadók 60%-a a magas árakat jelölte meg a fogyasztás növekedésének legnagyobb akadályaként. A második helyen a túl alacsony fizetések állnak (46%), míg a magas lakhatási költségek (27%) a harmadik legfontosabb tényezővé léptek elő.

A magyar gazdaságra a magyar kormány a legerősebb hatással bír, követi az orosz-ukrán háború és az Európai Unió, míg a multinacionális cégek hatása mindössze 30%-ra tehető. A megkérdezettek elvárásai a politikai intézkedésekkel szemben ugyancsak megagondolandók, hiszen az egészségügy helyzete és a megélhetési válság megoldása a legsürgetőbb feladatnak számít. A Fidesz-KDNP szavazói a nyugdíjak emelését is prioritásként kezelik, míg az ellenzék inkább a korrupciós ügyek feltárására és napirenden tartására figyel.