Călin Georgescu, független jelölt, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben a legtöbb szavazatot gyűjtötte össze a román elnökválasztás első fordulójában – mutatják a leadott vokszok 99,9%-ának összesítése alapján készült részvételi adatok.

Romániában három egymást követő vasárnap kerülnek sor választásokra: az elnökválasztás első fordulója mellett december 3-án parlamenti választások, majd december 8-án az elnökválasztás második fordulója zajlik. Az ország félelnöki rendszerben működik, így az államfő szerepe nem teljesen elnöki, de jelentős szimbolikus és politikai befolyással bír. Az államfő választja meg a miniszterelnököt, bár a parlament jóváhagyására is szükség van. A választók fontosnak tartják ezt a pozíciót, amely az elmúlt évek politikai instabilitásában stabilitást jelentett.

A választások legnagyobb meglepetése a párton kívüli Călin Georgescu, aki főként TikTokon kampányolt. Az AUR növekvő népszerűségének hátterében a társadalmi elégedetlenség és a közéleti törésvonalak állnak, akik magyarellenes narratíváik mellett euroszkeptikus és nacionalista üzeneteket is fogalmaznak meg. Szervezeti infrastruktúrájuk gyenge, de populista retorikájuk hatékony az online térben. Egyedüli hivatalos jelöltjük, George Simion csak a negyedik helyet tudta megszerezni.

Az eredmények 99%-os feldolgozottságnál szoros versenyt mutatnak a második fordulóba jutásért: Marcel Ciolacu csak 3700 szavazattal van lemaradva Elena Lasconi mögött. A végső eredményeket erősen befolyásolják Bukarest és a diaszpóra szavazatai.

Lasconi sikere elsősorban a diaszpóra és Bukarestben élő progresszív szavazók támogatásának köszönhető, akik nagy számban álltak mögé, különösen az Egyesült Államokban és Kanadában, valamint Bukarest fiatal választói körében.

A választási nap után a szavazatszámlálás éjszakája váratlan fordulatokat hozott, ahogy Lasconi folyamatosan közelítette meg, majd megelőzte Ciolacut. A diaszpórában tapasztalt magas részvétel és a progresszív szavazók erős jelenléte Bostonban és más nagyvárosokban jelentős előnyt biztosított számára, miközben Ciolacu népszerűsége jelentősen visszaesett.

Lasconi előretörése átrendezte a választások menetét, és világossá tette, hogy a diaszpóra és a városi szavazók jelentős befolyással bírnak Románia politikai jövőjére. A december 8-i második fordulóban Lasconi lendülete döntő tényező lehet, különösen, hogy Călin Georgescut fogja ellenfélként állni. Ez a választás már most történelmi jelentőségűnek bizonyul – írja a Transtelex.

A romániai politikai rendszer kihívásai jól tükröződnek a választások eseményeiben és kontextusában. Az elnökválasztás első fordulójának küszöbén a politikai tájkép egyértelmű versenyhelyzetet mutatott, figyelembe véve az államfői szerep jelentőségét és a politikai elit közötti konszenzusokat.

Románia gazdaságpolitikájában a neoliberális megközelítés dominál, amely alacsony adókulcsokkal és minimális állami szerepvállalással jellemezhető. Ez a modell támogató a tőkének és a vállalkozásoknak, ugyanakkor jelentős társadalmi hiányosságokkal jár, például a szociális lakhatás és az állami egészségügy területén.

Az RMDSZ politikai monopóliuma továbbra is meghatározó a magyar többségű régiókban, ahol a többpárti verseny hiánya érzékelhető. A Fidesz által támogatott intézményes kezdeményezések sem tudták megtörni az RMDSZ befolyását, sőt, a két szereplő között erős egymásrautaltság alakult ki.

Romániában a politikai stabilitás és az EU-hoz való viszony kulcskérdések maradnak a következő időszakban, miközben a gazdasági és társadalmi kihívásokra is válaszokat kell adniuk a vezetőknek. Az elkövetkező hónapokban tehát döntő fontosságú választások elé néz az ország, amelyek hatással lesznek a politikai tájképre, és következésképpen a társadalmi fejlődésre is.