Demeter Szilárd, a Magyar Kultúráért Alapítvány elnöke aggasztó híreket osztott meg az Indexnek: 2024-re az alapítvány még az előirányzott támogatás egyharmadát sem kapta meg. Hivatalos forgalmazás nélkül a magyar nyelvű folyóiratok jövője kérdésessé vált. Mindez az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt 130 pontos határozatcsomag részeként érinti a folyóiratok támogatási rendszerét.

De miért van a helyzet ennyire súlyosra állva? 2021-ig a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) biztosította a nyomtatott és online folyóiratok támogatásának legfőbb forrását. 2021-re azonban egy új keret indult a folyóirat-kultúra feltámasztására, amely a Petőfi Irodalmi Ügynökség kezelésében áll, de a jelenlegi pénzügyi helyzet és a megcsappant beérkező források minden eddiginél fokozottabb nehézségeket teremtettek az érintett publikációk számára.

Az MKA például számos jelentős magyar nyelvű folyóiratot megkeresett, hogy megtudja, milyen hatással van a határozat a működésükre. Ágoston Zoltán, a pécsi Jelenkor főszerkesztője kifejtette, hogy az alulfinanszírozott kiadványuk jövője kérdésessé vált: a támogatások elmaradása miatt a lapok költségvetése kritikussá vált. A Jelenkor sok esetben bérére is költötte a támogatások egy jelentős hányadát, ami most kockázatossá vált.

Szirák Péter, az Alföld folyóirat főszerkesztője szintén megerősítette, hogy a jövedelmezőség szűkös forrásokból való fenntartása komoly kihívás elé állította a lapokat. A költségvetésük alapja viszont az NKA-támogatás mellett az önkormányzati támogatásokból származik. Így nemcsak a megjelenések folytatásához, hanem az irodalmi projektekhez is elengedhetetlen a biztos források megléte.

Vida Gábor, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztője kifejtette, hogy a támogatási hierarchiában a szépírói folyóiratok de facto alul találhatók, és egyre kevesebb támogatást kapnak. A Látó esetében az elmúlt két évben számos pályázaton nyert, de a helyzet egyre kilátástalanabbá válik, ahogy a közszolgáltatások eltolódnak.

A nyomtatott folyóiratok iránti kereslet csökkenése miatt a lapok már nemcsak az előfizetőiket vesztik el, hanem a fennmaradásukhoz szükséges támogatásokat is. Jelenleg már a digitális platformok dominálnak a területen, és míg az olvasási szokások is megváltoztak, a folyóiratoknak nehéz megküzdeniük a fennmaradásért.

Demeter Szilárd magabiztosan fogalmazott, elismerve az alapítvány nehéz helyzetét. Ha a kormány nem biztosítja a szükséges forrásokat, a helyzet drámaian súlyosbodhat. Például, ha a Magyar Kultúráért Alapítvány a jövő évi költségvetésben nem kap elegendő forrást, akkor a folyamatos működés és a múlt teljesítménye ellenére a folyóiratoknak nehézségeik lesznek a megjelenésekkel és a működési költségekkel.

A témakör körüljárásakor kibővítettük a beszélgetést a Kulturalis és Innovációs Minisztériummal is, ahol tájékoztatást kértünk a támogatási rendszerről és a magyar nyelvű folyóiratok jövőjéről. Az alapítvány fenntartása és a szellemi műhelyek erősítése hatványszorosan szükséges, hogy a magyar irodalom, mint a szellemi hagyományok bástyája, ne tűnjön el a közeljövőben.

A magyar folyóiratok fennmaradása nem csupán anyagi, hanem kulturális kérdés is. A támogatások csökkentése nemcsak a folyóiratokat érinti, hanem a magyar irodalom egészét és a nyelvi kultúra fenntartását is veszélyezteti. Az állami támogatások hiánya mellett a hazai közönség is egyre kevésbé fordul a nyomtatott lapokhoz, amely a szellemi munka terjedésének gátja lehet a digitális világban. Ráadásul ezen lapok a művészeti és tudományos élet szerves részét képezik, így a rájuk fordított figyelem nélkülözhetetlen a jövő generációk számára.