A városok tervezésekor hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a lakók egészségét, miközben inkább a közlekedési, kereskedelmi és ipari igények dominálnak. Sokan talán nem is sejtik, hogy a városi környezet, a zaj és az épületek esztétikája mély hatással van mentális állapotunkra. A közelmúltban végzett kutatások azt mutatják, hogy az urbanizációval összefüggésben egyre több embert érintenek a környezeti tényezők által okozott betegségek, mint például a stressz, a depresszió és a szorongás.

Nemrégiben megjelent, hogy a neuroarchitektúra, amely az építészet és a mentális jólét kapcsolatát vizsgálja, új irányokba terelheti az építészeti gyakorlatokat. A generatív mesterséges intelligencia forradalmasítja a városépítést, miközben átformálja az emberek életmódját is. A városok felnőttekre és gyerekekre gyakorolt hatását eddig alig vizsgálták, de a felnőttek egészségi állapota és a városi környezet közötti kapcsolat egyre fontosabbá válik.

Jane Jacobs és Jan Gehl már a hatvanas években rávilágítottak, hogy a városi terek formálhatják az emberek pszichológiai állapotát. A Wired magazin cikke szerint a modern városi élet dizájnja inkább betegségeket hoz elénk, mintsem egészséget. A bizonyítékok arra utalnak, hogy az esztétikailag zavaró épületek sok esetben összefüggésben állnak a krónikus betegségek, mint például a szív- és érrendszeri problémák és pszichés zavarok kialakulásával.

A Cambridge-i Egyetemen folytatott kutatások célja, hogy kiderítse, bizonyos építészeti elemek hogyan befolyásolják a mentális és fizikai egészséget. Az Alzheimer-betegek számára kialakított francia falu például azt a célt szolgálja, hogy a középkori falu mintájára épült környezet segítse a betegek tájékozódását, és ezzel csökkentse a stressz szintet.

Európában számos projekt foglalkozik a városi környezet pszichológiai hatásaival, mint például az eMOTIONAL Cities kezdeményezés. A céljaik között szerepel a természetes és épített környezet kölcsönhatásainak felderítése, és annak vizsgálata, hogy ezek miként formálják érzéseinket és gondolkodásunkat.

A fenntartható városfejlesztés lehetőségei szintén egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, hiszen a boldogabb, egészségesebb közösségek jele a környezetükhöz való viszonyuk. A jövő városi tereinek tervezésénél nemcsak a statikai és energiahatékonysági szempontokat kell figyelembe venni, hanem a lelki egészség megőrzésére gyakorolt hatásokat is. Az embereknek ilyen környezetre van szükségük, amely nemcsak esztétikus, hanem valósággal fokozza életminőségüket, és csökkenti a városi élet stresszforrásait.