Karim Khan nyilatkozata

Karim Khan brit ügyvéd, a bíróság főügyésze nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a rohingyák védelme érdekében tett lépések csak az első lépést jelentik, és további intézkedések következnek. „Minden partnerünkkel együtt fogjuk demonstrálni, hogy a rohingyákat nem felejtettük el, és nekik is, mint minden embernek világszerte joguk van a törvény védelmére” – fogalmazott Khan.

Kutatási látogatás Bangladesben

Khan nyilatkozata egy nappal azután került napvilágra, hogy meglátogatta a kutupalongi menekülttábort Bangladesben. Ez a tábor ad otthont körülbelül egymillió rohingya menekültnek, akiket Mianmar Rakhine államából 2017 augusztusában kényszerítettek el a mianmari hadsereg tisztogatási akciója következtében. Az ENSZ szakértői ezt az eseményt 'népirtásnak' és 'etnikai tisztogatás tankönyvi esetének' nevezték, amely során legalább 6700 embert öltek meg és több mint 740 ezret űztek el otthonából.

Az ICC szerepe

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2002 óta foglalkozik a népirtással és háborús bűncselekményekkel gyanúsított személyek felelősségre vonásával. Az ICC 2019-ben indította el a rohingya ügy vizsgálatát, de a felderítési lehetőségeik korlátozottak, mivel Mianmar nem tagja a Római Statútumnak. A bíróság tevékenysége főként Bangladesre összpontosul, ahol a menekültek többsége tartózkodik.

Ki Min Aung Hlaing?

De ki is az a Min Aung Hlaing? A mianmari hadsereg főparancsnoka, aki az etnikai csoportok ellen végrehajtott támadásaival szerzett hírnevet. Az üldözésekért felelős személyek között említik, és az Egyesült Államok 2019-ben szankciókat vezetett be ellene. Ő az, aki a 2021 februári katonai puccs után a katonai kormány élére állt, és azóta irányítja Mianmárt.

Jogosítvány a hatalomra

Min Aung Hlaing felelőssége nehezen megközelíthető, mivel Mianmar nem ismeri el az ICC hatáskörét. A katonai junta júliusi hatalmi átvételét követően jogi védőpajzsot teremtett magának. Az ICC által kibocsátott esetleges elfogatóparancs azonban problémát jelentene, hiszen Oroszország és Kína – a legvalószínűbb menedékhelyek – szintén nem tagjai a bíróságnak, így nem fognak együttműködni az ügyben.

Régiós kihívások

Emellett a Délkelet-Ázsiai országok, mint például Thaiföld, bár aláírták a Római Statútumot, még nem ratifikálták azt, ami megnehezítené az ICC számára Min Aung Hlaing elfogását. A nemzetközi közösség tehát egyelőre úgy tűnik, nem tudja biztosítani felelősségre vonását.

Remény a jövőben

A rohingya menekültek és támogatók számára azonban van egy kis remény, hogy az ICC ügyészei által képviselt igazság végül elnyeri méltó helyét a nemzetközi jogban. Azonban a kérdés, hogy valaha is látják-e Min Aung Hlaingot a Hágai börtöncellákban, továbbra is kérdéses.

A cikk szerzője

(A cikk szerzője tudományos munkatárs a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjában.)

Borító kép

(Borítóképen: Min Aung Hlaing 2021. június 23-án Moszkvában. Fotó: Sefa Karacan / Anadolu / Getty Images)