Januárban újra elérkezik a végítélet órájának frissítése, amely szimbolikus módon tükrözi, hogy mennyire közel kerültünk az önpusztításhoz. A Bulletin of the Atomic Scientists (BAS) által évente frissített időpont 2023-ban és tavaly rekordközeli állapotban, mindössze 90 másodpercre került az éjféltől, ami az emberiség történetének legnagyobb veszélyességét jelzi.

A globális helyzet aggasztóbb mint valaha. A BAS tudományos és biztonsági bizottsága négy kulcsfontosságú területet vizsgál: a nukleáris fegyverkezést, a klímaváltozást, a biológiai veszélyeket, és a mesterséges intelligencia kockázatait – mindezek terén aggasztóbb tendenciák mutatkoznak. A nukleáris fenyegetés már évtizedek óta valóságos veszélyt jelent, és a közelmúlt fegyveres konfliktusai sem biztosítják, hogy békésen záruljanak.

Az ukrán-orosz háború fokozódó eszkalációval fenyeget, míg Oroszország új nukleáris doktrínája komolyan növeli a konfliktus kiterjedésének kockázatát. Ezen kívül a Közel-Kelet helyzete, különösen Izrael és Irán között egyre fokozódó feszültség szintén aggasztó.

A Nyugat és Kína közötti feszültség, különösen Tajvan körül, tovább növekszik, miközben az Egyesült Államok új elnöke nem prioritásként kezeli a nukleáris fegyverkezés ellenőrzését. Noha valószínűtlen, hogy a világ hirtelen egy kész gombafelhőtől lenne elborítva, a konfliktusok számának és intenzitásának növekedése nem bízunk böke jövőbeli békét.

A háborúk mellett a globális felmelegedés is egyre mélyebb válságokat okoz. 2024 a prognózisok szerint ismét rekordmeleg időjárást hoz, ami számos természeti katasztrófához vezetett, például pusztító áradásokhoz és erdőtüzekhez. Az éghajlatváltozás tovább fokozhatja az extrém időjárási eseményeket, és hosszú távon akár az óceáni áramlatok összeomlását is előidézheti.

Jelenleg a világ egyre inkább szembesül a genetikailag módosított kórokozók megjelenésének kockázatával is. Az új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia segítette biotechnológia, már kis csoportok számára is elérhetővé teszi potenciálisan veszélyes biológiai anyagok létrehozását. Az MI fejlődése új konfliktusokat és technológiai hibákat okozhat, különösen ha katonai rendszerekbe integrálják őket. Az „automatizációs elfogultság” miatt a döntéshozók a gépekben túlzottan megbízhatnak, ami katasztrofális következményekkel járhat.

A végítélet órájának beállítása nem csupán szimbolikus, célja, hogy a világ vezetőit és polgárait sürgetve lépéseket tegyenek a fenyegetések csökkentésére. Minden egyes másodperc számít, és a kérdés csupán az, hogy tudunk-e időben lépéseket tenni a mutatók visszatekerésére.

A végítélet órája a második világháború alatt alakult meg, a Manhattan-terv nyomán, amikor is a világ első nukleáris fegyvereit kifejlesztő tudósok megszülettek. Azóta a világ különböző krízishelyzetei egyre közelebb visznek minket a véghez, és a mostani állapot, amely 90 másodprecből áll, figyelmeztetés számunkra, hogy sürgősen cselekedjünk.

A 2023-as állapot tehát nem csupán egy újabb szám, hanem egy figyelmeztetés, hogy cselekedjünk a jövőnk érdekében.