Az európai energiarendszer előtt rég nem látott nehézségek sorakoznak, és Magyarországon is számos tényező súlyosbítja a helyzetet. A legutóbbi cikkünkben szakértők segítségével vizsgáltuk a hazai energiarendszer legégetőbb problémáit, amelyek közé tartozik a magas importfüggőség, a kevés hazai erőműfejlesztés és a rendszer sok egyenetlensége. Az állami támogatások hiánya tovább növeli a fejlődés stagnálását, hiszen jelenleg sem uniós, sem magyar költségvetési pénz nem áll rendelkezésre a különböző projektekhez.

Ennek ellenére a különböző állami vállalatok aktívan dolgoznak fejlesztéseken. Ilyenek például a Paksi Atomerőmű bővítése, a FGSZ gázvezeték-építése, az MVM új erőművek és tárolók kiépítése, valamint a MAVIR, amely a villamosenergia-rendszert irányítja. Magánszektorban is vannak indítványok, például a hulladékos MOHU, amely új hulladékégető erőművet tervez, de nagy cégek, mint a Mol és a CATL is elindították saját fejlesztéseiket.

A földgáznak továbbra is óriási szerepe van a magyar energiaellátásban. A kormány támadja a fosszilis energiahordozókat, ugyanakkor a szakértők hangsúlyozzák, hogy a gáz nélkülözhetetlen a közeljövőben, amíg a megújuló energiaforrások, mint a napenergia és a nukleáris energia nem tudják teljesen átvenni a szerepét.

A gazdasági kihívások közepette a döntéshozók is elismerik, hogy hosszú távon a földgáz továbbra is megoldást jelent. A gázfogyasztás arányának csökkentése a lakosság számára is nehézséget jelent: a háztartások fűtésében jelenleg a földgáz aránya 57%, ami megnehezíti a célzott 11%-ra való csökkentést.

A földgáz mellett a biometán és a zöldhidrogén is szerepet játszhat a jövő energiatermelésében, azonban a szabályozási akadályok még mindig jelentős gátat jelentenek. A közszolgáltatók részéről is van igény a fejlesztésekre, mivel a gáztárolás sokkal költséghatékonyabb megoldást kínál az energia szezonalitásának kezelésére.

A jövőbeli tervek között szerepel egy szivattyús energiatározó építése is, amely a termelés csúcsidőszakaiban tárolná az energiát, és ezt az energiát később, a kereslet növekedésekor használnák fel. Ilyen innovatív megoldásokkal fog hatékonyabbá válni a rendszer és csökkenthető a működési költsége.

Összességében Magyarország energiapolitikája jelenleg a földgázra épül, de hosszú távú tervek és projektek szükségesek ahhoz, hogy egy fenntarthatóbb és versenyképesebb energiarendszert alakítsanak ki, amely képes ellenállni a globális környezet kihívásainak.