Az online átverések, vagyis az álhírek megjelenése egyidős az internet fejlődésével. Az évtizedek során sokan azt hihették, hogy a felhasználók egyre éberebbek, és már nem dőlnek be annyira könnyen a hamis információknak. Azonban a valóság az, hogy az álhírek széleskörű disszeminációja még mindig napirenden van, különösen azután, hogy a mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerűen fejlődött, és a felhasználók számára is elérhetővé vált. A közösségi médiában terjedő tartalmak gyakran AI-generálta képekkel és figyelemfelkeltő, de hamis leírásokkal vannak kiegészítve, amelyekkel a manipuláció mesterfokon zajlik.

Az egyik legfrissebb példa a lila alma mítosza, amely szeptember elején futótűzként terjedt el a Facebookon és Instagramon. A történet szerint a lila alma a kanadai Saskatchewanból származik, és különféle ízprofilt kínál, hasonlóan a banánéhoz és a fahéjhoz. Valójában azonban a lila alma nem létezik! Az álhír egy kitalált, mesterséges intelligenciával készült fotóval és egy kitalált háttérsztorival indult, amit később maguk a posztolók is cáfoltak, de a hír addigra már a legnagyobb közösségi média platformokat bejárta.

A lila alma „születéséről” szóló poszt arra figyelmeztet, hogy a felhasználóknak érdemes óvatosnak lenniük, és mindig ellenőrizniük a forrásokat, mielőtt megosztanának bármilyen információt. A modern technológia segítségével a hamis információk széleskörű elterjedése a közösségi média platformokon már nem csupán szórakozás, hanem komoly társadalmi kérdéseket is felvethet. A közönség hiszékenysége számos esetben kihasználható, tehát a felhasználóknak fontos a kritikai gondolkodás és a tudatosság növelése.

Figyeljünk, mert nem minden, ami szép és csábító, az igaz is – ez a lila alma esete tökéletes példa arra, hogy mennyire ébernek kell lennünk az álhírek világában!